Sporck

János, császári tábornok, szül. Westerlohban, Delbrück mellett, 1601. (nem 1595.), megh. 1579 aug. 16. Elszegényedett nemes szülők gyermeke volt s már korán mint közvitéz lépett a liga által toborzott hadseregbe, melyben végig küzdötte a 30 éves háborut. 1639. bajor lovasezredessé lépett elő; 1643. szerencsésen harcolt a franciák ellen s 1645. kitüntette magát a Jankau mellett vívott ütközetben. Az 1647. nyár folyamán Werth oldalán mint dandárparancsnok titokban azon fáradozott, hogy a bajor sereget III. Ferdinánd érdekében Csehországba vezesse, ami azonban nem sikerült. Miksa bajor választófejedelem által árulónak nyilváníttatván, S. császári szolgálatba lépett, bárói rangra emelkedett és Csehországban jelentékeny jószágokat kapott a császártól. Később mint lovassági tábornok Montecuccoli alatt szolgált a törökök ellen. 1663. mindketten tétlenül nézték Érsekújvár és Léva bukását, de 1664. kivívták Szt.-Gotthard mellett a diadalt; ebben a csatában S. vezényelte a lovasságot a döntő támadásra. Ekkor birodalmi grófi címet nyert. 1670. a felvidékre küldték, hogy ott a felkelési mozgalmat elnyomja. 1672. Árva vármegyét szállotta meg rabló hadaival és a felkelő pórnép vezérét, Pika Gáspárt karóba húzatta, a felkelt falvak biráit pedig felakasztatta. 1673-74. a Rajna mellett és Belgiumban harcolt a franciák ellen. Ekkor azonban az elmebetegség jelei mutatkoztak rajta és e miatt visszavonult Csehországba, Hermanester kastélyba, hol meghalt. V. ö. Rosenkranz, Graf Johann von S. (Paderborn 1854); Löher egyik eposzában örökítette meg nevét (Allgem. Deutsche Biographie 35. évf. 265. oldal).

Forrás: Pallas Nagylexikon