Stáhly
1. György, orvos, szül. Pesten 1755., megh. u. o. 1802 okt.
26. Orvosi tanulmányainak elvégzése után eleinte mint katonaorvos működött,
majd 1784. a pesti egyetemre a sebészet és szülészet tanárává nevezték ki és
egyúttal Magyarország szemorvosa volt. A fiumei himlőjárvány elnyomásakor
szerzett érdemei elismeréseül 1797. magyar nemességet kapott. Több éven át
dékánja volt az orvosi fakultásnak.
2. S. Ignác, orvos, az előbbinek fia, szül. Pesten 1787 jul.
31., megh. u. o. 1849 ápr. 28. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1803.
szemészmester, 1804. sebészdoktor és 1806. orvosdoktor, valamint szülészmester
lett. Még ugyanez évben a sebészeti tanszék mellé adjunktussá, 1807. a
boncolástan helyettes s 1809. pedig rendes tanárává nevezték ki s mint ilyen
működött 1827-ig, mikor a sebészeti tanszék helyettesítésével bizták meg.
Időközben huzamosabb időn keresztül mint helyettes a szülészetet és szemészetet
is előadta. 1833. rendes tanára lett a gyakorlati sebészetnek, ezen állásában
1841-ig működött. 1843. az orvosi tanulmányok igazgatójává és országos
főorvossá nevezték ki, 1848. pedig a minisztériumba hivták meg az orvosügyek
osztályának főnökévé. Az 1829-30-iki tanévben az egyetem rektora volt. Kiterjedt
orvosi gyakorlata nem engedett neki időt arra, hogy tevékenységét irodalmilag
is kimutassa; mint gyakorló orvos oly hirben állott, hogy e tekintetben később
csak Balassa (l. o.) versenyezhetett vele. Érdemei elismeréseül az akadémia
1839. tiszteletbeli tagjai sorába vette, 1847. a vaskoronarend III. osztályával
tüntették ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|