Stanhope

(ejtsd: sztennop), 1. Eduárd, S. fülöp Henrik öccse, szül. Londonban 1840., megh. u. o. 1893 dec. 21. Tanulmányait Harrow és Oxfordban végezte, 1874. mint konzervativ képviselő a parlamentbe lépett. 1875-78. titkár volt a kereskedelmi hivatalban, 1878-80. a nevelésügyi tanács alelnöke, 1885-86. a kereskedelmi hivatal elnöke. 1886. a Salisbury-féle második minisztériumban előbb gyarmatügyi államtitkár, majd hadügyminiszter lett. 1892-ben az egész kabinettel visszalépett.

2. S. Fülöp Henrik, Mahon viscount, az ötödik S. gróf, angol történetiró, szül. Walmerben (Kent) 1805 jan. 31., megh. 1875 dec. 24. Tanulmányait Oxfordban végezte; azután képviselő lett, 1834. pedig mint Pitt unokája, állást kapott Peel első kabinetjében, a külügyi hivatalban. A második Peel-minisztériumban az indiai ügyosztályban szolgált. 1855. atyját követte méltóságában és címében. Utóbb irói érdemei fejében a régészeti társulat elnöke, az oxfordi és camridgei egyetemek tiszteletbeli tudora lett. Része volt a nemzeti arcképcsarnok megalapításában és több jótékonysági alapítvánnyal is örökítette meg nevét. Leghiresebb munkája a konzervativ pártszempontból irt History of England from the peace of Utrecht to the peace of Versailles (London, 1826-53-ig 7 köt.); továbbá History of England comprising the reigne of Anne until the peace (u. o. 1870, 2 köt.); The court of Spain under Charles II. (1844); Life of the Great Condé (1845); Historical Essays (1848); Life of Belisarius (1848); History of the succession in Spain (1850); Life of J. of Arc (1853); History of rise of our Indian empire (1858).

3. S. Jakab, első S. gróf, angol államférfiu, szül. 1673., megh. Londonban 1721 febr. 4. A Chesterfield grófok családjából származott s először III. Vilmos alatt tüntette ki magát a flandriai hadjáratban, mikor ezredesi rangra emelkedett. Anna királynő alatt a spanyol örökösödési háboru idején előbb követ volt Hágában, majd Peterborough alatt Spanyolországban mint katona szolgált. 1708. Port-Mahon és Minorca sziget elfoglalása által nagy hirre emelkedett s 1710. fővezérré neveztetvén ki, az almenarai és zaragozai győzelmek után Károly főherceget Madridba vezette, de mivel a szükségessé vált visszavonulással késlekedett, 1710 dec. Brihuegánál 6000 emberrel fogságba került. I. György 1714. államtitkárrá és a titkos tanács tagjává nevezte ki. Ő hozta létre Dubois apát francia követtel 1717 jan. 4. a hármas szövetséget Anglia, Franciaország és Hollandia között s jutalmul a kincstár lordjává és peerré neveztetett ki. 1718. létre hozta a négyes szövetséget s ekkor kapta az S. gróf címet.

4. S. Károly, harmadik S. gróf, az előbbinek unokája, szül. Genfben 1753 aug. 3., megh. 1816 dec. 15-én. 1780. a parlamentbe lépett s 1786. a felsőház tagja lett. Mindig a szabadelvü ellenzékhez tartozott s nagy lelkesedéssel vallotta a francia forradalom eszméit. Örömest foglalkozott a természettudományokkal. Feltalálója egy, a nevét viselő sajtónak, javította a stereotipiát és a Philosophical Transactions-ban több mekanikai és mennyiségtani értekezést irt.

5. S. Eszter lady, az előbbinek különcségeiről hiressé vált leánya, szül. Londonban 1776 márc. 12., megh. 1839 jun. 22-én. Nem részesült rendszeres oktatásban, de a természet imponáló külsővel, éles ésszel és nagy eréllyel ruházta fel. Mig nagybátyja Pitt halála után (1806) beutazta Törökországot és Görögországot s azon eszméje támadt, hogy Sziriában telepedik le. Csekély birtokait eladva, csakugyan Sziriába költözött, hol előbb egy görög kolostorban lakott, majd a Libanon erdeiben házat épített (Dsihunban, nem messze Szidontól). A benszülöttek nagy tiszteletben tartották: Tadmor királynőjének, a dsihuni varázslónak s a Libanon Sibyllájának nevezték és azt hitték, hogy a szellemekkel összeköttetésben áll; dúsgazdagnak tartották, mivel a jótékonyságot a legnagyobb mérvben gyakorolta. Midőn Ibrahim egyiptomi pasa Sziriába tört, S. a druzokat ellentállásra ösztönözte, mignem Ibrahim arra kérte, hogy semleges állást foglaljon el. Később szegénységre jutott s angol szolgáitól elhagyatva, hű arabjai környezetében halt el. Emlékiratait orvosa adta ki: Memoirs of the Lady Esther S. (London 1845, 3 kötet, németül is).

Forrás: Pallas Nagylexikon