Starcevi?

(ejtsd: sztárcsevics), 1. Antal, horvát politikus és iró, szül. Zcaronitnik faluban (Gospi? közelében) 1823 máj. 23., meghalt Zágrábban 1896 febr. 28. Tanult Klanjacban és Zágrábban, mint növendékpapot O?egovi? zenggi püspök a pesti központi papnevelőbe küldötte. A papi pályát otthagyván, 1848-ban Pesten bölcsészetdoktorrá avatták. A zágrábi jogakadémián a bölcsészet és történelem tanszékére pályázott s noha a vizsgálatot fényes sikerrel megállotta, Strossmayer püspök befolyására mellőzték, mi mély és maradandó elkeseredéssel töltötte el Strossmayer és a bécsi udvari párt ellenében, melynek az előbbi szóvivője volt. Ekkor, noha nem volt jogász, Schramm Lipót ügyvédi irodájába lépett és szabad idejét tanulással és politikai röpiratok irásával töltötte, melyben Ausztria, a szerbség és panszlavizmus ellen és a nagy-horvát eszme mellett elkeseredett harcot folytatott. 1861. Fiume vármegye főjegyzője lett és lapidáris irályban, nyers modorban irt politikai szinezetü előterjesztései rendkivüli feltünést keltettek. Mint a grobniki kerület országos képviselője Kvaternik Eugénhez a horvát jogi párt vezéréhez csatlakozott és csakhamar ezen párt vezére és lelke lett. 1861 jun. 26. tartott nagy szabásu beszédében e párt programmjául azt hirdette: Horvátországot Magyarországgal csak a perszonálunió köti, másban mindenben szabad; Ausztriához semmi köze, azzal még a perszonálunió sem kapcsolja össze. Az országgyülés befejeztével fiumei jelentései miatt izgatással vádolták és a zágrábi törvényszék főjegyzői hivatala elvesztésére és három havi fogságra itélte, melyet a szeptemvirális tábla egy hóra leszállított és ő a fogságot 1863. le is ülte. 1865. a zágrábi III. kerületet képviselte az országgyülésen. 1878. fordulat állott be politikájában, mely a jogpárt irányára is befolyással volt: Oroszország és a panszlavizmus mellett nyilatkozott, mi a jogi pártot a Strossmayer-párttal közelebb hozta, de a régi ellenszenv, mely a két férfiu rohicsi találkozása után sem szünt meg, az egyesülést meggátolta. 1878. a ludbregi kerületet képviselte; emlékezetes ezen országgyülés S. Dávidnak Héderváry bánnal való affaireje miatt.

2. S. Dávid, az előbbinek unokaöccse, született Zcaronitnikben 1841. Ügyvédi pályára lépett, majd beválasztatta magát a zágrábi tartománygyülésbe, hol a legszenvedélyesebb politikát folytatta Magyarország ellen. 1887. kizárták a tartománygyülésből s ugyanazon évben a törvényszék csalás miatt 6 évi börtönre itélte. Kiszabadulása után jaskában telepedett meg s 1897 máj. újra beválasztották a tartománygyülésbe.

Forrás: Pallas Nagylexikon