Starhemberg

(Starchimberg, Storchenberg), régi, Felső-Ausztriából származó család, mely 1643. kapta a grófi, 1765. a hercegi címet és rangot s jelenleg is a hercegi főágban és grófi mellékágban virágzik. A család törzsatyja Erasmus (1493-1560), ki 1529. Bécs védelmezésében tünt ki. A hercegi ág feje jelenleg Kamilló (szül. 1835 jul. 31.), az osztrák urakházának tagja; a grófi ágé István (szül. 1817 jun. 25.). V. ö. Schwerdling, Geschichte des uralten, teils fürstlichen, teils gräflichen hauses S. (Linz 1839). A család kiválóbb tagjai: S. György Ádám, osztrák miniszter (1724-1807). - Ernő Rüdiger gróf, született 1638 jan. 12., meghalt 1701 jun. 4. Mondecuccoli alatt harcolt a török és francia háborukban. 1670. Tokaj várának kapitánya volt, mely állásban 1676. a magyar fölkelőket békére akarta birni. De ez nem sikerült és Ónod táján vereséget is szenvedett a fölkelőktől. I. Lipót ő rá bizta 1683. Bécs védelmezését a törökök ellen. Ebben az állásban kitünően megfelelt feladatának és nagy népszerüségre emelkedett. Lipót jutalmul tábornaggyá és miniszterré nevezte ki s kitüntetésül megengedte, hogy az István-templom tornyát címerében viselje. Bécs felmentése után tovább küzdött a török ellen Magyarországon, de 1686. Buda ostrománál oly súlyos sebet kapott, hogy kénytelen volt a parancsnokságot letenni. Ezután mint az udvari hadi tanács elnöke Bécsben élt. Életrajzát megirta Thürheim gróf (Bécs 1882). Az István-templomban emléket állítottak neki. Renner kiadta továbbá S. Rüdiger levelezését S. Gundakarral 1682-99. (Bécs 1890-91). - S. Gundakar Tamás, osztrák pénzügyminiszter (1663-1745). - S. Guido gróf, szül. 1657., megh. 1737 márc. 7. Hadi pályáját 1683. Bécs védelmezésénél kezdette, melyben unokatestvérének parancsnoksága alatt hősiesen részt vett. Azután Magyarországon küzdött a török ellen, nevével a felszabadító török háboru számos fényes fegyvertényénél találkozunk. Részt vett Buda ostromában (1686), Belgrád bevételében (1688), a mohácsi (1687), a szalánkeméni (1691) és zentai (1697) nagy győzelmekben. A spanyol örökösödési háboru kitörése után előbb Felső-Olaszországban harcolt, majd 1708. mint tábornagy Spanyolországba ment át, hol az almenarai és zaragozai győzelmek után Károly főherceget Madridba vezette. Mivel azonban az osztrák főherceg a spanyol népnél rokonszenvre nem talált, S. ismét kénytelen volt madridból visszavonulni s a villa-viciosai szerencsétlen ütközet után (1710 dec. 10.) Barcelona vidékére szorult. Midőn Károly főherceg bátyja József császár halála után Bécsbe visszatért, S. mint alkirály Kataloniát a franciák túlnyomó erejével szemben is megtartotta 1713 máj. 10-ig, amikor angol hajókon Genovába visszatért. Az 1716-18-iki török háboru alatt Eugén herceg távollétében ő volt a hadi tanács elnöke. Mint Szlavonia kormányzója halt meg. Életrajzát Arneth irta meg (Bécs 1853).

Forrás: Pallas Nagylexikon