Statilius
(Statileo) János, XVI. sz.-beli, dalmát származásu magyar
főpap. Anyja Boriszló Péter horvát bán nővére volt. Őrsi, majd budai prépost
volt, Szapolyai János király pedig koronáztatása után nemsokára erdélyi
püspökké tette. 1521. II. Lajos király Velencébe küldte, hogy segítséget kérjen
a törökök ellen. A mohácsi vész után János királyhoz pártolt. Midőn 1527
márc.-ban Ferdinánd és János követei, továbbá a lengyel királytól küldött
békéltetők Olmützben összegyültek, hogy egyességet hozzanak létre a két király
között, Szapolyai részéről S. volt a szóvivő fő követ és erősen védelmezte
urának ügyét. Ferdinánd azt követelte, hogy János mondjon le, kárpótlásul
Boszniát kapja s 40,000 aranyat; ez viszont azt ajánlotta, hogy Ferdinánd birja
Morvaországot és Sziléziát, mely máskép meg nem illetné. A tanácskozmány
sikertelen volt. 1528 okt.-ben S. I. Ferenc francia királynál járt és
szövetséget hozott létre. E szerint Ferenc segíti Szavolyait, aki meg fogja
támadni Ferdinándot és utódjául Henrik orléansi herceget, a francia király fiát
fogadja; pedig S. az olmützi tanácskozmányon még a rákosi végzésre hivatkozott.
Az 1538 febr. 24-én kötött váradi békében szintén nagy része volt S.-nak, aki
később is hathatósan védte Izabella királyné érdekeit. 1542 ápr. 8. halt meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|