Statisztikai kongresszusok
Nemzetközi S. néven ismeretesek azok a legtöbb művelt állam
hivatalos kiküldötteiből és magán tudósokból álló kongresszusok, melyek elseje
Quetelet kezdeményezésére 1853. Brüsszelben ülésezett. Az összesen kilencre
rugó összejövetelek másodika 1855. Párisban, a harmadik 1857. Bécsben, a
következők Londonban (1860), Berlinben (1863), Firenzében (1867), Hágában
(1869), Szent-Péterváron (1872) s a legutolsó Budapesten (1876) tartatott.
Céljuk volt általában a statisztika fejlesztésén kivül annak egyöntetüséget
biztosítani az által, hogy a megvitatott és helyesnek tartott adatgyüjtési és
feldolgzási módozatoknak nemzetközi általános érvényt igyekeztek szerezni.
Határozataik a részt vett államokra sem voltak kötelezők, de kétségtelen, hogy
a hivatalos kiküldöttek egyéni súlya s a kongresszusok tudományos tekintélye
nagy mértékben közrehatott a statisztika fejlesztésére és egyöntetübbé
tételére. Tanácskozásaik, az előadók szakszerü előkészítő dolgozatai, valamint
a hágai statisztikai kongresszus megbizásából megindult nagy nemzetközi gyüjtőművek
a S. irodalmának igen nagy becsü alkatrészei. A S. megszüntével azok helyét
némileg az 1887. Rómában megalakult Institut international de statistique
vándorülései pótolják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|