Staub
Móric, pedagogus és botanikus, szül. Pozsonyban 1842 szept.
18. Elvégezte az elemi tanítóképzőt, látogatta a pesti, berlini és bonni
egyetemet. 1858-67. a fővárosi elemi iskolákban, 1867/8-1873/4. a budai kir.
főreáliskolában működött, az 1872/3-iki tanév óta a gyakorló főgimnázium
tanára. 1873-ban néhány emberbaráttal Budán rabsegélyző egyesületet alapított,
a várbeli fogházban iskolát rendezett be és magára vállalta a rabok oktatását.
A magyar jogászegylet 1888-ban a börtönügyi bizottságának tagjává választotta.
A fogházi iskolákban tapasztaltakat az egyesület évi jelentéseiben hozta
nyilvánosságra; az 1885-iki országos kiállítás közoktatásügyi csarnokában a
fogházi és fegyházi oktatásra vonatkozó részt rendezte. 1879., midőn a filloxera
megkezdette hazánkban is pusztításait, a főváros németajku szőllős gazdáinak
nyilvános előadásban szolgáltatta a szükséges felvilágosítást (Die Reblaus und
ihre Verwüstungen). 1878-92-ben az országos tanszermuzeum-bizottság tagja,
1895. elnökhelyettese. 1885. a kiállítás nagy jelentésébe irta a Középiskola és
a Javító tanítás c. cikkeket. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás
közművelődési és közoktatásügyi csoportjainak tagja, az első csoport
megbizásából elkészítette annak kiállítási tervezetét; a közoktatásügyi
bizottság középiskolai albizottságának csoportbiztosa; a kiállítási
főjelentésbe magyarország közművelődési és tudományos egyesületei c. részt
irta. Számos didaktikai értekezése közül a következőket említjük: A porosz
reáltanoda jelenlegi állapotja (1870); Adalékok a középiskolai tanárok
pedagogiai kiképzéséről szóló kérdéshez (1872); A biologiai tudományok és
módszerük történeti fejlődése (1894). Megindította a hazában a fitofenologiai
megfigyeléseket (Phytophaenologiai tanulmányok, 1876; A phytophaenologiai
megfigyelések egynéhány eredményéről, 1880; Sur l"état de la phytophénologie en
Hongrie, 1881; Magyarország phaenologiai térképe, 1882; Az állandó
melegösszegek és alkalmazásuk, 1882). Foglalkozik S. hazában talált ősvilági
növények tanulmányozásával. A gyüjtött és szerzett ásatag növényekből a magy.
kir. földtani intézetben az ősvilági növények gyüjteményét szervezte, mely ma
13,000-nél több példány. Ide vágó közleményei: Ctenopteris cycadea Bmgt. a
magyarhoni fosszil flórában (1883); Heer Oszvald emlékezete (1884); A Zsilvölgy
aquitánkori flórája (1886); Magyarország jégkorszaka és flórája (1891); A tavi
rózsák multja és jelenje (1891); A gánóczi mésztufa flórája (1893) stb. S. a
magyar földtani társulatnak 1886 óta első titkára és a Földtani Közlöny
szerkesztője. 1879-96. a Berlinben megjelenő Botanischer Jahresbericht és 1891
óta a Neues Jahrbuch für Miner., Geol. und Palaeontologie munkatársa. A
természettudományi társulat 50 éves jubileuma alkalmával kiadott emlékműben
Munkálkodás a növénytan terén c. tanulmányt irt. 1892. a tőzegtelepek
értékesítésének tanulmányozása céljából beutazta Észak- és
Északnyugat-Németországot. 1897. királyi tanácsosi címet kapott. V. ö. A magyar
kir. tanárképző intézeti gyakorló főgimnázium tanári karának irodalmi működése
(1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|