Staunton

1. György Lénárt, angol utazó, szül. Galwayban (Irország) 1737 ápr. 19., megh. Londonban 1801 jan. 14. Montpellierben orvostant tanult s 1762. mitn orvos Ny.-Indiába ment, ahol Macartney lordnak, Grenada sziget kormányzójának titkára lett, akit Kelet-Indiába is elkisért, midőn ez Madras helytartóságát átvette. 1792-1794. elkisérte Macartneyt követségi útjára Khinába mint követségi titkár s egyúttal rendkivüli követ és teljhatalmu miniszter címet nyert. Közzé tette: An authentic account of an embassy from the king of Great Britain to the Emperor of China (2 köt., London 1797 és többször, térképekkel és metszetekkel). Jelentékeny része volt e műben John Barrownak. Életrajzát fia irta meg (London 1823).

2. S. György Tamás, angol utazó, az előbbinek fia, szül. Salisburyben 1781 máj. 26., megh. Londonban 1859 aug. 10-én. 1792. elkisérte atyját Khinába, majd Cambridgeben tanult s 1799. a keletindiai társaság kereskedelmi telepénél Kantonban titkár, majd a telep választmányának elnöke lett. Midőn Amherst lord mint követ 1816. Khinába küldetett, S. mint királyi kommiszárius kisérte őt s a khinai kormánnyal folytatott tárgyalásoknál fontos szolgálatokat teljesített. 1817. elhagyta Khinát. 1818 óta kevés megszakítással a parlament tagja volt, 1852. azonban visszavonult a politikai élettől. Angolra fordította a khinai birodalom kriminálkódexét (Ta-tsing-leu-lee, London 1810; franc. F. Renouard de Sainte-Croix jegyzeteivel, 2 köt., Páris 1812) és a Narrative of the Chinese embassy to the Khan of the Tourgouth Tartars in the years 1712, 1713, 1714 and 1715 (London 1821). Ezenkivül irta: Miscellaneous notices relating to China and the British commercial intercourse with that country (u. o. 1822).

3. S. Howard, angol sakkjátékos és sakkiró, szül. 1810., megh. 1874. Szerkesztette 1841-53. a The Chess Player"s Chronicle c. angol havi folyóiratot, 1865. névtelenül a csak rövid ideig fennálló The Chess World c. lapot, végre az Illustrated London News sakkrovatát. Irói nevét első sorban fő művének The chess player"s handbook (1847) köszönheti, amely sok tekintetben Bilgner P. R. Sakkjáték kézikönyvére támaszkodik; ezenkivül irta: The chess player"s textbook (1849); The chess player"s companion; The chess praxis, a supplement to the chess player"s handbook (1860). Ezeken kivül egy Shakespere-kiadás is fűződik nevéhez.

Forrás: Pallas Nagylexikon