Steiner

1. Frigyes, osztrák építészmérnök, szül. Linzben 1849 szept. 3-án. 1867-72. Bécsben tanult. Részt vett a Duna-Odera-csatorna traszirozásában és az osztrák északnyugati vasút munkálataiban. Azután asszisztens s később magántanár lett a bécsi technikai s egyidejüleg a földmívelési felsőbb iskolában. 1878-ban meghivást kapott mint a mérnöki tudományok rendkívüli tanára a német technikai felsőbb iskolára Prágába. 1881. u. o. rendes tanár lett. Számos tanulmányutat tett Amerikába, Angliába, Franciaországba, Svájcba stb. 1887-91. tervezte és vezette a bilini forrásmunkálatokat s ezenkivül számos hídnak és egyéb építménynek rekonstrukcióját hajtotta végre. Munkái: Die graphische Zusammensetzung d. Kräfte (Bécs 1876); Über Brückenbauten in den Vereinigten Staaten (u. o. 1878); Bilder aus d. Geschichte des Verkehrs stb. (Prága 1880); Handbuch der Ingenieurwissenschaften (2. kiadás Lipcse 1890); Vorträge über Eisenbahnen (3. kiad. Prága 1883); Die Photographie im Dienste des Ingenieurs. Ein Lehrbuch d. Photogrammetrie (Bécs 1891); Die Regulierung des Polzenflusses (Prága 1891).

2. S. Jakab, svájci matematikus, szül. Utzensdorfban 1796 márc. 18., megh. Bernben 1863 ápr. 1. Heidelbergában tanult, Berlinben a Plamann-féle magánintézet tanára volt. Humboldt Vilmos ajánlatára a városi ipariskolánál kapott állást, ahol 10 évet töltött, azután a berlini egyetem tanára lett és 1834. az akadémia tagja. 1832. jelent meg alapvető munkája: Systematische Entwickelung der Ahängigkeit geometrischer Gestalten von einander, és 1833.: Die geometrischen Constructionen ausgeführt mittelst der geraden Linie und eines festes Kreises, melyekben megállapította a geometriának tisztán szintetikai, minden analitikai segédeszköztől ment rendszerét. További nevezetes értekezései: Sur le maximum et le mnimum des fiures dans le plan, sur la spheare et dans l"espace en général (Crelle J., 24 köt.); Allgemeine Eigenschaften der algebraischen Curven (u. o. 47 köt.); Eigenschaften der Curven vierten Grades rücksichtlich ihrer Doppeltangenten (u. o. 49 köt.) és Über die Flächen dritten Grades (u. o. 53 köt.). Később S. bebizonyítatlan tételek közlésére szorítkozott, melyeknek levezetése részben még ma sem sikerült. V. ö. Steiners Briefwechsel mit L. Schäfli (kiadja Graf J. H., Bern 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon