Steinhardt

Jakab, zsidó teologus, szül. Makón 1817., megh. Aradon 1885 febr. 2. Talmudi tanulmányait szülővárosa rabbijánál, a hirneves Ullmann Eleázárnál kezdette, majd Pozsonyban folytatta, hol egyúttal alapját vetette sokoldalu műveltségének és tudományának. Az 1843-iki országgyülés alatt kőnyomatu lapot indított meg, a Hirnököt, mely részletes tudósításokat hozott az országgyülési tanácskozásokról. 1845-ben Chorin (l. o.) utóda lett az aradi rabbiságban; e hivatalban 40 esztendeig működött, mint a zsidó vallásos és művelődési haladásnak hazánkban elismert tapintatos és óvatos előharcosa. A magyar- és erdélyországi izraeliták egyetemes kongresszusán (1868) mint a haladó párt egyik vezérférfia szerepelt; az 1877. megnyilt országos rabbiképző intézet szervezése és berendezése javarészben az ő műve; ezen intézet vezérlő bizottsága tanügyi szakosztályának élte fogytáig elnöke volt. Irni v. előtérbe lépni nem szeretett, hanem szava, tanácsa és szeretetreméltó egyénisége által hatott. Életrajzát v. ö. Magyar Zsidó Szemle (II. évf. 230-235. old.)

Forrás: Pallas Nagylexikon