Stephan
Henrik, a német birodalmi postahivatal államtitkára, szül.
Stolpban (Pomeránia) 1831 jan. 7., megh. Berlinben 1897 ápr. 8-án. 1848.
postaszolgálatba lépett, 1856. a berlini főpostahivatalnál titkár lett, 1858.
tanácsos, 1865. előadó tanácsos. 1870. főpostaigazgató s az északnémet
szövetség postaügyének feje lett. Az első hónapokban nagy feladat várakozott
reá: a német-francia háboruban a német hadi postaügy lebonyolítása, de S.
fényesen oldotta meg feladatát. 1871. császári főpostaigazgató lett; 1876. a
táviró igazgatása a postáéval egybeolvadt; 1879. a német birodalmi postahivatal
államtitkárává tették. S. érdeme első sorban, hogy a német postaügy mintaszerü
magaslatra emelkedett, egységes postatörvényt teremtett, behozta a
levelező-lapokat s a postautalványokkal való forgalmat; szóval számos lényeges
könnyítést létesített. Az ő ajánlatára egyesítették a táviróhivatalt a birodalmi
postával, melynek egyik következménye az lett, hogy a táviróhivatalok száma
1700-ról 13,000-re növekedett. De S.-nak legjelentékenyebb alkotása a
világposta-egyesület. Ő sürgette e fontos terv kivitelét és megélte még azt is,
hogy Európának majdnem valamennyi művelt állama e szövetségbe belépett.
megalapította továbbá a postamuzeumot. Siemens Wernerrel megalapította az
elektro-technikai egyesületet, melynek S. tiszteletbeli elnöke volt. S. tagja
volt a porosz urakházának és a porosz államtanácsnak, a hallei egyetemnek pedig
tiszteletbeli doktora. S. mint iró is kiváló alakja Németországnak. Nevezetes
munkái: Leitfaden zur Anfertigung schriftlicher Arbeiten für junge Postbeamte;
Geschichte der preussischen Post (Berlin 1859); Das heutige Ägypten (Lipcse
1872); Weltpost und Luftschiffart (Berlin 1874); ezeken kivül még számos essayt
irt. V. ö. Unter dem Zeichen des Verkehrs (Berlin 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|