Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Stephanus... ----

Magyar Magyar Német Német
Stephanus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Stephanus

franc. Estienne (Etienne), hires francia nyomdász-család, mely a XVI-XVII. sz.-ban Párisban és Genfben székelt. Törzsatyja Henrik (származása ismeretlen) 1500 körül alapított nyomdát Párisban és a legszabadelvübb férfiakkal állott összeköttetésben. A nyomdájából kikerült művek közül a Faber-féle Aristoteles, a Psalterium quincuplex és a Kommentár Paulinus leveleihez ismertek. Megh. 1520 körül és örökét 17 éves fia, Róbert vette át, hogy azt még nagyobb dicsőségre emelje. Kiadványai közül a nyelvtanok és egyéb iskolai könyveken kivül nevezetesek az új-testamentom latin és görög kiadványai (1530), valamint a latin és görög klasszikusoké, melyeket Róbert maga látott el előszóval és kisért jegyzetekkel és ezek hibátlanságukkal és szövegöknek szép szedésével, kényelmes, tetszetős alakjukkal minden eddig nyomtatott könyvet túlszárnyaltak. A Sorbonne folytonos izgatásai arra kényszerítették Róbertet, hogy 1550 vége felé elköltözzön Párisból Genfbe, hol a református vallásra térve, élénk összeköttetésben állott a reformátorokkal. Meghalt 1559 szept. 7-én. Fiai közül hárman ismertek mint nyomdászok: Henrik, Róbert és Ferenc, kik közül Henrik (szül. Párisban 1528.) a család leghiresebb tagja lett. Mig üldözött atyja svájci polgár maradt, ő ismét Párisba kezdé telepíteni családját és atyjának szabadalmára hivatkozva, új nyomdát állított, melyből már 1557. kitünő kiadásban jelent meg néhány könyve a klasszikusoknak. Az általa kiadott többi művek közül melyeket ő fordított és látott el jegyzetekkel, kiválóbbak: Anakreon (1554), azután 1557-től Athenagoras, Maximus Tyrius, Diodorus Siculus, Xenophon, Thukydides, Sophokles, Herodot, Dioneges, Plutarch, a görög rétorok, lexikografusok és grammatikusok, a görög epikusok, a hisztorikusok töredékei, Platon, Theokrit, Aeschylos, Pindar, a templomatyák irásai, az új-testamentom kiadványai, a rómaiak történetirói: Aulus Gallius, Macrobius Vasso stb., továbbá egy francia biblia, mindenekfölött pedig a hires Thesaurus linguae Graecae (1572,5 köt. folio), melyet 12 évig kimondhatatlan fáradsággal és titokban készített tudós neje és csak egy betüszedő (neve Scapula) segítségével s nem is álmodta, hogy e szedő lesz árulója, ki, ha nem is tette tönkre a hosszas munkában szerzett becsületes nevét, de koldusbotra juttatta azzal, hogy alig jelent meg a S.-féle Thesaurus, midőn ő már annak olcsóbb és igen ügyes kivonatával jelent meg a könyvpiacon. E csapást nem tudta Henrik többé kiheverni, s atyja módjára, ha nem is mint száműzött, elhagyta hazáját, miután tudós munkatársát, nejét is elvesztette. Külföldön remélt pénzt kaphatni, hogy újra kezdje üzletét, de nem kapott. 1576. Magyarországban is járt, melyről és Ausztriáról 1569-84 közt. Crato, Miksa király orvosa látta el tudósításokkal. Gyámoltalanul elméjében megzavarodva, érkezett vissza Lyonba. Fia Pál, született 1567., tanulmányai befejezte után atyja nyomdájának romjait, 5 évvel annak halála előtt, vette át, s már-már virágzásba hozta jeles kiadványaival, midőn 1605. azzal vádolták, hogy részese volt a szavójaiaknak Genf megostromlásában, s e miatt menekülnie kellett. A nyomda neve alatt dolgozott még, de 1626. eladatott. Hova vitte ezután sorsa, és hol halt meg, nincs tudva. Egyik nagybátyja, Károly, szintén Genfben volt nyomdász; ennek fia, József, Rochelleben alapított nyomdát, hol 1629-ben halt meg. Tizenhét tagját sorolja föl a nyomdászat története e családnak, kik mintegy 170 évig nyomdászkodtak. Az utolsó sarj, Antal, Typographus regius volt Párisban és 1674. halt meg a párisi Hotel-Dieuben.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is