Stephenson

1. György, angol technikus, a lokomotiv feltalálója, szül. Wylamban (Newcastle [Northumberland] mellett) 1781 jun. 8., megh. Taptonhouseban 1848 aug. 12. Mint gépészinas kezdte pályáját. Itt mutatta ki mekanikai talentumát egy szivattyuszerkezet célszerü berendezésével, amelyen képzett mérnökök hiába fáradoztak. Majd felvigyázó lett s ismételten kitüntette magát s 1814. építette az első használható lokomotivot. Egyidejüleg Sir Humphry Davyval bányamunkások számára biztonsági lámpát talált fel, amelynek folytán 1000 guinea tiszteletdíjban részesült. S. vezetése alatt készült az általános forgalomra szánt első vasút Stockton és Darlington közt, amely 1825. készült el. Ezen az útdarabon három, általa konstruált lokomotiv közlekedett. A M. Peaseval (Darlington) együtt 1824. New-castleben épített gépműhelyből kerültek ki Anglia, Amerika és Európa újonnan épülő vasútjai számára az első lokomotivok. A Tyne nagy vasúti hídján Newcastleben szobrot állítottak neki s a hídat S.-hídnak nevezték el. Tulajdonosa volt több kőszénbányának és a claycrossi nagy vasműveknek. V. ö. Smiles, The life of George S. (legújabb kiadás London 1884).

2. S. Róbert, az előbbinek fia, szül. Wilmingtonban 1803 okt. 16., megh. 1859 okt. 12-én. 15 éves korában a killingworthi vasműveknél volt alkalmazásban, ahonnan három évi praxis után az edingburgi egyetemre ment. Tanulmányai befejeztével atyja gépgyárába lépett. Támogatta atyját ennek mérnöki munkálataiban és vállalataiban, beutazta Amerikát, ahol Trevethiket, a közúti lokomotiv feltalálóját a legnagyobb nyomorból mentette ki. Itt alapította a koumbiai bányatársaságot. Ezenfelül 10,000 márkás díjat nyert, amely lokomotivépítésre volt kitűzve. 1832. megbizatott a liverpool-birminghami vasút építésének vezetésével, amelyet a fennálló angy nehézségek dacára létesített, mire a blackwalli, norfolki, aylesburgi és egyéb vasútvonalak és jelentékeny hidak épültek felügyelete alatt. Mesterműve mégis a Britannia-híd volt. Nemsokára azután két csőhidat épített a Nilus fölé, az Alexandria és Kairo között általa létesített vasúton. 1853. Kanadába ment, hogy a Montreal melletti Lőrinc-folyamon épülendő hatalmas csőhíd munkálatait megindítsa, amely híd Kelet- s Nyugat-kanada s az Egyesült-Államok közti közlekedési vonalon a Grand-Trunk-vasúttal mint utolsó kapocs hiányzott. Ez óriási híd befejezését (1859 dec.), mely jelenleg Viktoria-híd nevet visel, már nem érte meg. Élete végéig nemcsak Angliában, hanem a kontinens összes államaiban igen gyakran fordultak hozzá vasúti kérdésekben mint legkiválóbb tekintélyhez. 1847. Whitby képviselőjének választották, de a parlamentben tevékeny részt nem vett. Nagy összegeket hagyott jótékony célokra. Nagy érdemei elismeréséül a Westminsterben temették el. Műve: A légköri vasút (London 1845). V. ö. Jeaffreson és Pole, Life of Robert S. (2 köt., u. o. 1864); Smiles, Lives of George and Robert S. (8. kiad. u. o. 1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon