Sterculia
L. (növ. a. m. bűzfa), a róla nevezett család fája, 85 faja
mind a két földségnek meleg vidékein terem. Levele váltakozó, egyszerü vagy
karéjos, virága molyhos és ágas-bogas virágzattá egyesül. A S. foetida L.
Kelet-Indiának meg a Molukkoknak magas fája. Levele nagy, ujjas, virága sötét
kárminpiros, narancsszinnel tarkázott, erős és kellemetlen szaga van, mint az
ember ürülékének. De azért a fiatal nyálkatartalmu levelét ugy használják, mint
nálunk a papsajtét, mogyorónyi magvát pedig megpörkölve eszik, de hasznos olaj
is lesz belőle. Ily haszna van a S. balanghas L. fajnak is. A S. acuminata R.
et P. (Cola acuminata Schott et Endl., képét l. az Élvezet növényei I.
mellékletén) Guinea fája. Gesztenyenagyságu, pirosas, nem éppen kellemes ízü
gyümölcse a koladió, a néger nagyra becsüli és pénzértékül használja. Ebéd
előtt rágja, pörkölve szudáni kávé a neve. Újabban az orvosok is felhasználják
szivbajok, krónikus hasmenések, emészttetlenség gyógyítására, forrázat,
tinktura, borok alakjában; mint a koffeinnek magának: húgyhajtó hatása is van.
Egész Észak-Afrikában nagy kereskedést űznek vele, délen busszi (boossee) a
neve. A S. tragantha Lindl. Sierra Leona vidékén tragantot termel. A S. villosa
Roxb. Kelet-India szövő-fonó növényee, erős kötél lesz belőle, az elefántvadász
hurokja ebből van. A S. guttata Roxb. lehámozott, megvert és a napon
megszárított kérge más munka nélkül ruhának feldolgozható. A S. ivira Sw.
(Ivira crinita Cav.) délamerikai kérgét kötözőnek, pántnak stb. használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|