Kisszótár
Magyar |
Angol |
Stettin... |
---- |
Magyar |
Német |
Stettin... |
---- |
Címszavak véletlenül
|
Stettin
1. közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a
Keleti-tenger, Brandenburg, Mecklenburg és Köslin kerület közt, 12,076 km2
területtel, (1890) 749,017 lakossal. Járásai:
A járás neve
|
Területe km2-ben
|
Lakóinak száma
|
Demmin
|
984
|
46,288
|
Anklam
|
649
|
30,689
|
Usedom-Wollin
|
689
|
49,035
|
Ückermünde
|
831
|
50,793
|
Randow
|
1316
|
115,412
|
Stettin város
|
60
|
116,228
|
Greifenhagen
|
964
|
50,737
|
Pyritz
|
1045
|
43,559
|
Saatzig
|
1220
|
68,035
|
Naugard
|
1228
|
54,298
|
Cammin
|
1136
|
43,632
|
Greifenberg
|
764
|
35,039
|
Regenwalde
|
1189
|
45,272
|
2. S., Pomeránia tartomány és S. kerület székhelye az Odera
partján, ahol a Parnitz jobbra belőle kiágazik, vasutak mellett, az É. sz. 53°
22" 10"" és a K. h. 14° 42" 39"" alatt, (1895) 140,733 lak., virágzó iparral,
amelynek fő ágai: a gép-, hajó-, cukor-, cementgyártás, kémiai ipar, a
papiros-, sörgyártás és malomipar. A kereskedelem szintén jelentékeny. A
tengeren a bevitel 1894-ben 1.709,071 tonna, a kivitel 660,530 tonna. A kivitel
fő cikkei: fa, burgonya, nyers cukor és cement; a bevitelé: kőszén, vas,
petroleum, gyarmatáruk, bor és hering. A kereskedelmet előmozdítják a vasutakon
kivül az 5-6 méter mély Odera folyó, amelynek torkolatánál van S.
tulajdonképeni kikötője: Swinemünde, amelyen keresztül S. egyenes
összeköttetésben van New-Yorkkal, néhány francia és Földközi-tenger melletti
kikötővel, de különösen az Északi- és Keleti-tenger kikötőivel. 1894. érkezett
2966 tengeri, 1068 folyami, 1224 vitorlás és 2157 kisebb parti hajó S.
kikötőjébe. A város az Odera bal partján szűken épített ó-városból, az 1850 óta
körülötte keletkezett új-városból és az Odera jobb partján épített Lastadie és
Silberwiese nevü városrészekből áll; ezekhez járulnak a bal parton elterülő
külvárosok (Unter- és Oberwick, Torney, Grünhof stb). Az Oderán 4 és a Parnitzon
3 híd vezet át. A kiválóbb épületek: a Szt.-Péter- és Pál-templom, Pomeránia
legrégibb temploma, amelyet 1124-ben kezdtek meg építeni; a nagy gót
Szt.-Jakab-templom, amelyet 1187-ben alapítottak és a XVIII. sz.-ban újra
építettek; az egykori királyi kastély, most hivatalok helyisége, amelyet
1346-ban III. Barnim herceg alapított; a régi városház, amelyet 1245-ben I.
Barnim herceg építtetett; az új városháza, a börze, az árva- és a
hangversenyház. A várost díszítik azonkivül különböző emlékszobrok, aminők Nagy
Frigyesé Schadowtól, amelyet a Königsplatzon 1793-ban bronzból a S.-i rendek
állíttattak fel, mig az eredeti márványszobor az országházban áll; III. Frigyes
Vilmos márványszobra Draketől; I. Vilmos császárnak bronzból és tiroli
márványból készített szobra Hilgerstől; végül az 1831-ben elhunyt Sack szobra.
A különböző közép-, szak- és népiskolákon k9vül van S.-nek egy 1824-ben
alapított régészeti és történelmi társulata jelentékeny könyvtárral és gazdag
muzeummal; tartományi muzeuma természetrajzi és kulturtörténelmi
gyüjteményekkel és városi muzeuma kép-, rézmetszet- és faragványgyüjteménnyel.
S. (latinul Stetinum, később Sedinum) régebben állítólag halászfalu volt és
csak 830. kezdett jelentősebb hellyé lenni. 1124. terjedt el benne a kereszténység;
a XII. sz. végén kezdtek bevándorolni a németek. 1295-ben a pomerániai hercegi
család egyik ága székhelyévé tette, de ez 1464. kihalt. A kereskedelem a
városban már a középkorban elég jelentékeny volt, amidőn az a hanza-szövetség
tagja is lett. 1637. Svédország vette birtokába. 1678 jan. 6-án a brandenburgi
nagy választó elfoglalta, de 1679. kénytelen volt azt ismét visszaadni. Az
északi háboruban 1713 szept. 29. Mencsikov orosz vezér elfoglalta és okt. 9. a
poroszoknak engedte át, akik 1720-ban a stockholmi békében végleg megkapták.
1806 okt. 29-től 1813 dec. 5-ig a franciák tartották megszállva. S. II. Katalin
orosz cárnő szülővárosa. A nagy hadi gyakorlatok alkalmával 1895. szept.
királyunk is időzött S.-ben és vidékén. V. ö. Meyer, S. in alter u. neuer Zeit
(Stettin 1887); Wörl, Führer durch S. (Würzburg 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
|