Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Stettin... ----

Magyar Magyar Német Német
Stettin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Stettin

1. közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a Keleti-tenger, Brandenburg, Mecklenburg és Köslin kerület közt, 12,076 km2 területtel, (1890) 749,017 lakossal. Járásai:

A járás neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Demmin

984

46,288

Anklam

649

30,689

Usedom-Wollin

689

49,035

Ückermünde

831

50,793

Randow

1316

115,412

Stettin város

60

116,228

Greifenhagen

964

50,737

Pyritz

1045

43,559

Saatzig

1220

68,035

Naugard

1228

54,298

Cammin

1136

43,632

Greifenberg

764

35,039

Regenwalde

1189

45,272

2. S., Pomeránia tartomány és S. kerület székhelye az Odera partján, ahol a Parnitz jobbra belőle kiágazik, vasutak mellett, az É. sz. 53° 22" 10"" és a K. h. 14° 42" 39"" alatt, (1895) 140,733 lak., virágzó iparral, amelynek fő ágai: a gép-, hajó-, cukor-, cementgyártás, kémiai ipar, a papiros-, sörgyártás és malomipar. A kereskedelem szintén jelentékeny. A tengeren a bevitel 1894-ben 1.709,071 tonna, a kivitel 660,530 tonna. A kivitel fő cikkei: fa, burgonya, nyers cukor és cement; a bevitelé: kőszén, vas, petroleum, gyarmatáruk, bor és hering. A kereskedelmet előmozdítják a vasutakon kivül az 5-6 méter mély Odera folyó, amelynek torkolatánál van S. tulajdonképeni kikötője: Swinemünde, amelyen keresztül S. egyenes összeköttetésben van New-Yorkkal, néhány francia és Földközi-tenger melletti kikötővel, de különösen az Északi- és Keleti-tenger kikötőivel. 1894. érkezett 2966 tengeri, 1068 folyami, 1224 vitorlás és 2157 kisebb parti hajó S. kikötőjébe. A város az Odera bal partján szűken épített ó-városból, az 1850 óta körülötte keletkezett új-városból és az Odera jobb partján épített Lastadie és Silberwiese nevü városrészekből áll; ezekhez járulnak a bal parton elterülő külvárosok (Unter- és Oberwick, Torney, Grünhof stb). Az Oderán 4 és a Parnitzon 3 híd vezet át. A kiválóbb épületek: a Szt.-Péter- és Pál-templom, Pomeránia legrégibb temploma, amelyet 1124-ben kezdtek meg építeni; a nagy gót Szt.-Jakab-templom, amelyet 1187-ben alapítottak és a XVIII. sz.-ban újra építettek; az egykori királyi kastély, most hivatalok helyisége, amelyet 1346-ban III. Barnim herceg alapított; a régi városház, amelyet 1245-ben I. Barnim herceg építtetett; az új városháza, a börze, az árva- és a hangversenyház. A várost díszítik azonkivül különböző emlékszobrok, aminők Nagy Frigyesé Schadowtól, amelyet a Königsplatzon 1793-ban bronzból a S.-i rendek állíttattak fel, mig az eredeti márványszobor az országházban áll; III. Frigyes Vilmos márványszobra Draketől; I. Vilmos császárnak bronzból és tiroli márványból készített szobra Hilgerstől; végül az 1831-ben elhunyt Sack szobra. A különböző közép-, szak- és népiskolákon k9vül van S.-nek egy 1824-ben alapított régészeti és történelmi társulata jelentékeny könyvtárral és gazdag muzeummal; tartományi muzeuma természetrajzi és kulturtörténelmi gyüjteményekkel és városi muzeuma kép-, rézmetszet- és faragványgyüjteménnyel. S. (latinul Stetinum, később Sedinum) régebben állítólag halászfalu volt és csak 830. kezdett jelentősebb hellyé lenni. 1124. terjedt el benne a kereszténység; a XII. sz. végén kezdtek bevándorolni a németek. 1295-ben a pomerániai hercegi család egyik ága székhelyévé tette, de ez 1464. kihalt. A kereskedelem a városban már a középkorban elég jelentékeny volt, amidőn az a hanza-szövetség tagja is lett. 1637. Svédország vette birtokába. 1678 jan. 6-án a brandenburgi nagy választó elfoglalta, de 1679. kénytelen volt azt ismét visszaadni. Az északi háboruban 1713 szept. 29. Mencsikov orosz vezér elfoglalta és okt. 9. a poroszoknak engedte át, akik 1720-ban a stockholmi békében végleg megkapták. 1806 okt. 29-től 1813 dec. 5-ig a franciák tartották megszállva. S. II. Katalin orosz cárnő szülővárosa. A nagy hadi gyakorlatok alkalmával 1895. szept. királyunk is időzött S.-ben és vidékén. V. ö. Meyer, S. in alter u. neuer Zeit (Stettin 1887); Wörl, Führer durch S. (Würzburg 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is