Stewart

1. Balfour, angol fizikus, szül. Edinburgban 1828 nov. 1., megh. irországi birtokán 1887 dec. 18. Szülőföldjén és St. Andrewsben tanult. 1859. a kewi obszervatorium igazgatójává, 1870. pedig a manchesteri Owen"s College fizikatanárává nevezték ki. A királyi társaság a természeti testek abszorbeáló és kisugárzó képessége közti egyensúly törvényének felfedezéséért 1868-ban a Rumford-éremmel tüntette ki. De la Rue és Loewyvel közösen tette közzé a Researches on solar physics, Taittel közösen a Researches on heating produced by rotation in vacuo és The unseen universe (London 1875) c. munkákat, az utóbbi számos kiadást ért. Egyéb művei: értekezések a meteorologia és magnetizmus köréből; Elementary treatise on heat (3. kiadás London 1876); Lessons in elementary physics (u. o. 1870); Physics (7. kiad. 1878); ezenkivül The conservation fo energy (1874 és többször, németül 2. kiad. Lipcse 1883) címü értekezése és Lessons in elementary practical physics (Geevel, 2 kötet, 1885-87).

2. S. Dugald, skót bölcsész, szül. Edinburgban 1753 nov. 22., megh. 1828 jun. 11. Már 22 éves korában mint a matematika tanára utódja atyjának az edinburgi egyetemen. 5 évvel később a bölcsészeti tanszéket foglalja el, 1810. nyugalomba vonul. Az u. n. skót filozofusok közt ő a legkiválóbb. Fő műve: Elements of the philos. of human mind (1. kötet 1792, 2. köt. 1814, 3. köt. 1827). Összes munkáit kiadta Hamilton Vilmos 10 kötetben (Edinburg 1854-58).

Forrás: Pallas Nagylexikon