Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Stieler1. Adolf, kartografus, szül. Gothában 1775 febr. 26., megh. 1836 márc. 13. Jenában és Göttingában jogot tanult, 1829. titkos kormánytanácsos. Legismertebb műve a Handatlas, melyet Reichard közreműködésével 1817-23-ban 50 lapon Perthes J.-nél Gothában adott ki s amely a folytonos javítások és kiegészítések folytán (Vogel C., Petermann A., Berghaus H., Habenicht, Koffmahn, Lüddecke és mások, 95 lap) még ma is a legjobb atlaszok közé tartozik. Ezenkivül még közzé tett 25 térképet, kiegészítésül a Handatlashoz, továbbá Németország térképe az 1803 ápr. 27-iki birodalmi végzés szerint az 1804 szept.-ig beállott változásokkal (1805); Iskolai atlasz (1821, 73. kiad. 1894); A német államok kis térképe (30 lap, 6. kiad. 1876); Németország, Németalföld, Belgium, Svájc és a szomszédosországok (25 lap, 1: 740,000 mértékben, 1829-36, revideálva 1876). 2. S. Károly, német iró és költő, szül. Münchenben 1842 dec. 15., megh. u. o. 1885 ápr. 12. Jogot tanult, 1869. nagyobb utazásokat tett s aztán állami levéltárnok lett. Hirre a népéletet hűen tükröző, bajor tájnyelven irott költeményeivel tett szert. Ilyenek: Weil"s mi freut (Stuttgart 1876 és más ízben), Habt"s a Schneid!? (u. o. 1877 és sokszor); Um Sunnawend" (u. o. 1878 és máskor); Hochlandlieder (u. o. 1879) stb. Halála után adták ki: Winter-Idyll (töredék, 17. kiad. 1895); Kulturbilder aus Bayern (u. o. 1886, 2. kiad. 1893); Natur- und Lebensbilder aus den Alpen (u. o. 1886, 2. kiad. 1890). V. ö. Heigel K., Karl S. (S. kiadatlan ifjusági költeményeivel és anyjához intézett leveleivel, Bamberg 1891). 3. S. Károly József, német festő, szül. Mainzban 1781 nov. 1., megh. Münchenben 1858 ápr. 9. Bécsben Fügernek volt tanítványa és képmásaival csakhamar nagy hirnévre tett szert. Nemcsak Bécsben dolgozott, hanem Magyar- és Lengyelországban is, később pedig Párisban, hol Gerard befolyása alá került. 1812. Münchenben telepedett le, de 1816-20. Bécsben időzött és ott többek között Ferenc császár és király képmását is elkészítette. Képmásai közül említendők: Goethe, Schelling, Tieck, Humboldt Sándor stb. képmásai. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|