Stilbit
(ásv.), zeolit és pedig mészzeolit a következő
összetétellel: H4CaAl2Si6O18+3H2O;
többnyire egy kevés nátrium és stroncium is van benne. Kristályai látszólag
egyhajlásu rendszerbeliek, de tulajdonképen mimetikus kristályok, háromhajlásu
rendszerbeli egyének összenövése. Sugaras-rostos halmazokban is gyakori.
Szintelen vagy fehér, szürke, sárgás, ritkábban téglavörös, mely utóbbi esetben
heulandit a neve. A vörös zint vasoxid jelenléte okozza, némelyek szeirnt götit
- pikkelyecskék. Kitünően hasad, amiért is leveles zeolitnak is mondják.
Hasadási lapjain gyöngyfényü. K. 3,5-4, fs. 2,1-2,2. Könnyen olvad fehér
zománccá. Sav megbontja. Bazalt, melafir és egyéb kőzetek üregeiben elég
gyakori, valamint érctelérekben is. Igen hasonlítván összetétele a dezminéhez,
ezt is S.-nek szokták mondani, a tulajdonképeni S.-et pedig heulanditnak. A
dezmin igen gyakran kéveforma, legyezőforma kristálycsoportokban terem, ami reá
nézve igen jellemző. Rombosnak látszó kristályai egyhajlásuak; csakis
ikerkristályokban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|