Stillingia
L. (növ., faggyufa), a kutyatejfélék cserjéje, 13 faja
Amerikában, Madagaszkáron meg a Csendes-oceán szigetein terem. Levele
váltakozó, hasítatlan, virágfüzére ágtetőző, tokja hárommagu. A S. sebifera
Michx. (Exoecaria sebifera J. Müll., khinai faggyufa, l. az Olaj- és
zsírtermelő növények képmellékletén) alacsony fa, levele hosszu nyelü, magva
mogyorónyi, fekete, faggyunemü zsiradék fogja körül. Khinában és Japánban
honos, de a mult század vége óta a termesztése ott is, valamint Kelet- és
Nyugat-Indiában, Észak-Amerikában, Algeriában és Franciaország déli részén is
gyorsan elterjedt. Magterméke a khinai faggyu, a gyümölcséből főzik ki,
viasszal keverik és gyertyát öntenek belőle, nevezetesen Londonban mostanában
nagy mennyiséget dolgoznak fel; kövér olajat is sajtolnak belőle. A S.
silvatica J. Müll. cserje, levele csaknem nyeletlen, szálas, elliptikus v.
lándsás. Hazája Dél-Amerika, gyökeréből meghajtó orvosság lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|