Stoffel
Jenő György Henrik Célest báró, francia tiszt és iró, szül.
Arbonban (Thurgau kanton) 1823 márc. 1. Kiképeztetését a párisi műegyetemen
nyerte s azután mint tüzértiszt a francia hadseregbe lépett. Legelőször feltünt
egy 1856. megjelent katonai kézi szótárral, mely magára vonta III. Napoleon
császár figyelmét, ki ettől fogva nem vette le szemét a tehetséges tisztről, és
S.-t különböző küldetésekre használta, utóbb pedig mint alezredest és katonai
attachét a berlini francia nagykövetséghez osztotta be. Itt irta S. 1866-1870.
azon nevezetes szakértői jelentéseket a német hadseregről, melyek ugy katonai,
mint politikai körökben nagy fetlünést keltettek s melyek alkalmasak lehettek
volna a franciák császárát a háborutól Németországgal visszatartani, de a
párisi udvar nem méltatta azokat figyelemre, sőt ezen jelentések egy részét
1870 szept. 4. még felbontatlanul találták a Tuileriák palotájában. 1871.
Rapport militaire écrit de Berlin címen teljesen jelentek meg Párisban. Az
1870-71-iki háboruban S. kezdetben a császár hadmíveleti irodájában volt
alkalmazva; a szedáni katasztrófa után szerencsésen Párisba menekült s a párisi
helyőrség kirohanásainál nov. 30., dec. 2., majd a Mont-Avron erődben a
tüzérséget vezényelte. De mert Thiersnek új katonai szervezetét keményen
megtámadta s azonfelül buzgó bonapartista hirében állott, előmenetelének akadályokat
gördítettek útjába, mire S. elbocsáttatását kérte (1872). Később, a Bazaine-pör
alkalmával, a katonai előadó Riviere tábornok megsértése miatt három havi
fogságra itélték (1873). S. folytatta III. Napoleon császár Julius Caesarját:
Histoire de Jules César: Guerre civile (2 köt., Páris 1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|