Stokes

1. György Gábor, angol fizikus és matematikus, szül. Skreenben (Irország) 1819 aug. 13. Tanulmányait Cambridgeben végezte, 1849. ezen egyetemen a matematika tanára lett. 1854. az a kitüntetés érte S.-t, hogy a Royal Society titkárává választotta. Tudományos munkássága meglehetősen sokoldalu; a tiszta matematika, a mekanika, valamint a matematikai és kisérleti fizika terén egyaránt sokat dolgozott. Kiváló kedvvel dolgozott a hidrodinamika, a fénytan és a hangtan terén. A fény fluoreszkálását ő ismerte fel először és magyarázta helyesen; fénytani munkái által egyszersmind a fény abszorpciója helyes magyarázatának alapját rakta le. Sokat foglalkozott az abszorpció-spektrálanalizissel és a szinkép ultraviolett részével. Munkái összegyüjtve jelentek meg Mathematical and physical papers cím alatt (Cambridege 1880-83, 2 köt.).

2. S. Vilmos, angol orvos, szül. 1804., megh. Dublinban 1878. Nevét a Cheyne-Stokes légzés (l. o.) helyesbített leirása tartotta fenn. Cheyne György, szintén angol orvos (1671-1743), előtte már irt a tárgyról.

3. S. Whitley, angol keltologus, szül. 1830 febr. 28-án. Jogot tanult s 1862. Madraszban ügyvéd lett, 1877-82. az indiai főkormányzói tanács törvényhozó tagja volt. Művei: Irish glosses (Dublin 1860); Three Irish glossaries (Kalkutta 1868); Goidelica (2. kiad. London 1872); Fis Adamnain (Simla 1870); A Cornish glossary (London 1870); Life of Saint Meriasek (u. o. 1872); Middle-Breton hours (Kalkutta 1876); Togail Troi. The destruction of Troy (u. o. 1881); The Anglo-Indian codes (2 köt., London 1887-88).

Forrás: Pallas Nagylexikon