Stonehenge
(ang., ejtsd: sztónhends), tulajdonképen függő követ jelent,
de a régészeti irodalomban Angolország egyik megalitikus emlékének nevévé vált,
mely a salisburyi síkon fekszik. Több durván faragott és függélyesen
felállított sziklaszálból alakított kört alkot, melynél a függélyes
sziklaszálak meglehetősen egyenlő távolban állottak egymástól s felső végükön
vizszintesen fektetett szintén durva faragásu kődarabokkal vannak egybekötve.
Valaha igen hires szent hely lehetett, mert körülötte, amerre csak a szem láthat,
tengernyi sír csoportosul. Három mértföldnyi sugárral vonható kerületben
található vagy háromszáz óriási sírhalom, mig a vidék többi része aránylag ment
tőlük. E sírhalmok korából állapítható meg a salisburyi S. kora is. Colt Hoare
Rikárd e sírok legnagyobb részében bronzkori temetkezéseket talált, csupán
kettőben leltek vasfegyvereket s ezek is későbbi hozzátemetkezések voltak,
ennélfogva a S.-t bronzkori emléknek tartják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|