Story
1. József, északamerikai államférfiu és jogtudós, szül.
Marbleheadban (Boston közelében) 1779 szept. 18., megh. Cambridgeben 1845
szept. 10. Szülővárosában ügyvéd volt, midőn 1805. Massachusetts alsóházába
beválasztották; 1811. biróvá lépett elő a szövetséges törvényszéknél; majd
(1829) jogtanár lett a Harvard-egyetemen Cambridgeben, Boston mellett. Jeles
kézikönyveket szerkesztett, melyek nemcsak Amerikában, hanem Angliában is nagy
keresletnek örvendenek. Talán legkiválóbb ezek közt a: Commentaries on the
constitution of the United States (4. kiadás Boston 1873, 3 köt.); továbbá:
Miscellaneous writings, literary, critical, juridical and political (u. o.
1835). V. ö. Story V., Life and lettres of J. S. (London 1851).
2. S. Vilmos Westmore, észekamerikai szobrász és költő,
szül. Salemben (Massachusetts) 1819 febr. 19., megh. Vallombrosában, Firenze
mellett 1895 okt. 5. Eleinte jogász volt, azután a művészetre és irodalomra
adta magát és 1848. Rómában telepedett le. Szobrászati művei közül említendők:
Kleopatra, Sappho, Judit, Medea, Sybilla, Mózes, Saul márványszobrai; atyjának
Peabodynak (London) és Everettnek (Boston) emlékszobrai; a philadelphiai
nemzeti szobor stb. Költői művei: Nature and art (1844); Poems (2 köt., 1847,
új kiad. 1885); A roman lawyer in Jerusalem (1870); Tragedy of Nero (1875);
Vallombrosa (1881); He and she, or a poet"s postfolio (1883, 8. kiad. 1886);
Fiammetta, a summer idyll (1885). Egyéb iratai: atyjának életrajza; Roba di
Roma, or walks and talks about Rome (London 1862, 7. kiad. 1875); Castel St.
Angelo (u. o. 1877); Proportions of human figure; the new canon (u. o. 1866); Graffiti
d"Italia (1869, 2. kiad. 1875) stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|