Stoy
Károly Volkmar, német pedagogus, szül. Pegauban 1815 jan.
22., megh. Jenában 1885 jan. 23. A teologiát Lipcsében és göttingában
tanulmányozta; 1843. a bölcseletből Jenában magán tanárrá habilitálták s
ugyanott pedagogiai szemináriumot s nevelőintézetet is alapított. 1845.
filozofiai professzorrá lett; 1857. iskolatanácsossá tették; 1865. a
heidelbergai egyetemre hivták meg; 1867. Bielitzbe ment, hogy ott saját elvei
szerint egy tanítóképző intézetet szervezzen; 1868. visszatért Heidelbergába.
1874-től fogva ismét Jena lett működési székhelye. Itt élt mint professzor és
iskolatanácsos egész ahláláig. Stoy a Herbart-iskolához tartozott. Nevezetesebb
művei: Schule und Leben (Jena 1844-51., 5 füz.); Hauspädagogik in Monologen und
Ansprachen (Lipcse 1855); Haus- und Schulpolizeti (Berlin 1856); Encyklopädie,
Methodologie und Litteratur der Pädagogik (Lipcse 1875); Organisation des
Lehrerseminars (u. o. 1869); Phil. Propädeutik (1869-1870, 2. r.) stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|