Strabo

(Strabon), görög földrajziró, szül. Amaseiában (Kappadócia) Kr. e. 63., megh. Kr. u. 23. Előkelő görög családból származott és kora ifjuságában irodalmi képzést nyervén, utóbb bölcseleti tanulmányoknak szentelte életét. Majd sokat utazott; maga mondja, hogy Arméniától Szárdiniáig és a Pontus Euxinustól Etiopia határáig járt. Az utazások részelteiből biztosan csak annyit tudunk, hogy Kr. e. 29. Korintuson keresztül Rómába utazott, s onnan elkisérte Aelius Gallust, akit Augusztus az arabok ellen küldött volt. Ekkor látta Egyiptomot, még pedig Alexandriától Philaeig. Keleti útjából ismét Rómába tért vissza, honnan már csak azért mozdult ki, hogy szülőföldjén haljon meg. S. első (elveszett) műve történelmi irányu volt, mely Hypomnémata historika c. 43-47 könyvben és két fő fejezetben tárgyalta a Polybiostól felvett korszakot megelőző és követő eseményeket. Sok tekintetben erre alapítva készült második műve, a 17 részből álló Geographika, mely az összes ismert ókori világ földrajzára vállalkozik (1-2. természettani földrajz, 3-10. Európa, 11-16. Ázsia, 17. Afrika). Az egész hosszas évek tanulmányának gyümölcse, melyet szerzője csak Tiberius korában kezdett kidolgozni, de teljesen befejezni már nem tudott. Maga az előadás egyaránt távol áll a történettől és földrajztól, inkább az ókori költők (kivált Homeros) műveinek földrajzi magyarázatát adja; szobatudós műve, ki sokat olvasott, de keveset látott, s történelmi adatainak is leginkább az irodalomtörténetiró látja hasznát.

Forrás: Pallas Nagylexikon