Stralsund

1. Közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a keleti-tenger és Mecklenburg közt, 4010 km² területtel, (1890) 208,303 lak.; magában foglalja Új-Pomerániát és Rügen szigetét és a következő 5 járásra oszlik:

2. S., egykoron svéd Pomerániának, jelenleg az ugyanily nevü porosz kerületnek fővárosa, a Rügen szigetét a kontinenstől elválasztó, 2,5 km. Széles Strelasunde nevü tengerszoros és vasutak mellett, a tenger és tavak által alkotott szigeten, (1895) 30,107 lak., kártya-, gép-, keményítőgyárakkal és olajprésekkel, jelentékeny halászattal; rendes hajóösszeköttetéssel Malmö és Rügen felé; gabona- és maláta-exporttal; hajós- és másféle iskolákkal; néhány jótékonysági intézettel. A szűk, de rendes utcákból álló, régies külsejü város kiválóbb épülete 4 gót izlésü főtemplomán kívül a szép városháza restaurált homlokzattal, nyilvános könyvtárral és muzeummal. S.-ot 1209. Jaromar, Rügen hercege alapította. Mint a hanza tagja már a XIV. sz.-ban élénk kereskedést űzött. A 30 éves háboruban 1628 máj. 13-tól jul. 24-ig Wallenstein sikertelenül ostromolta. 1678. Frigyes Vilmos brandenburgi választó elfoglalta ugyan, de már 1679. Kényszerült visszaadni Svédországnak. Az északi háboruban 1715. A szövetségesek szintén elfoglalták, de 1720. Visszaadták a svédeknek. 1807. Brune francia marsal kényszerítette megadásra. 1809. A Schill önkéntes csapatai által megszállott várost a dánok és hollandok rohammal vették be. Az 1814-iki kieli béke az egész svéd Pomerániával Dániának, az 1815 jul. 4-iki szerződés pedig Poroszországnak juttatta. Azóta erődítményeit lerombolták és csupán Dänholm szigetének erődítvényei maradtak meg. Önállóságának utolsó maradványait 1849. Vesztette el. V. ö. S.-sche Chroniken, herausgegeben v. Mohnike u. Zober (2 köt., 1833-34); Lorenz, S., Plan u. Fremdenführer (1883); Israel, Die Stadt S. (1893). Die zwei S.-er Jahrbücher, kiadták Fabricius és Reuter (1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon