Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Stralsund... ----

Magyar Magyar Német Német
Stralsund... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Stralsund

1. Közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a keleti-tenger és Mecklenburg közt, 4010 km2 területtel, (1890) 208,303 lak.; magában foglalja Új-Pomerániát és Rügen szigetét és a következő 5 járásra oszlik:

A járás neve

Területe km2-ben

Lakosok száma

Rügen

968

45,185

Stralsund város

19

27,814

Franzburg

1102

40,860

Greifswald

962

59,868

Grimmen

959

34,576

2. S., egykoron svéd Pomerániának, jelenleg az ugyanily nevü porosz kerületnek fővárosa, a Rügen szigetét a kontinenstől elválasztó, 2,5 km. Széles Strelasunde nevü tengerszoros és vasutak mellett, a tenger és tavak által alkotott szigeten, (1895) 30,107 lak., kártya-, gép-, keményítőgyárakkal és olajprésekkel, jelentékeny halászattal; rendes hajóösszeköttetéssel Malmö és Rügen felé; gabona- és maláta-exporttal; hajós- és másféle iskolákkal; néhány jótékonysági intézettel. A szűk, de rendes utcákból álló, régies külsejü város kiválóbb épülete 4 gót izlésü főtemplomán kívül a szép városháza restaurált homlokzattal, nyilvános könyvtárral és muzeummal. S.-ot 1209. Jaromar, Rügen hercege alapította. Mint a hanza tagja már a XIV. sz.-ban élénk kereskedést űzött. A 30 éves háboruban 1628 máj. 13-tól jul. 24-ig Wallenstein sikertelenül ostromolta. 1678. Frigyes Vilmos brandenburgi választó elfoglalta ugyan, de már 1679. Kényszerült visszaadni Svédországnak. Az északi háboruban 1715. A szövetségesek szintén elfoglalták, de 1720. Visszaadták a svédeknek. 1807. Brune francia marsal kényszerítette megadásra. 1809. A Schill önkéntes csapatai által megszállott várost a dánok és hollandok rohammal vették be. Az 1814-iki kieli béke az egész svéd Pomerániával Dániának, az 1815 jul. 4-iki szerződés pedig Poroszországnak juttatta. Azóta erődítményeit lerombolták és csupán Dänholm szigetének erődítvényei maradtak meg. Önállóságának utolsó maradványait 1849. Vesztette el. V. ö. S.-sche Chroniken, herausgegeben v. Mohnike u. Zober (2 köt., 1833-34); Lorenz, S., Plan u. Fremdenführer (1883); Israel, Die Stadt S. (1893). Die zwei S.-er Jahrbücher, kiadták Fabricius és Reuter (1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is