Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Strassburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Strassburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Strassburg

(a középkorban Strataburgum), Elzász-Lotaiának és Alsó-Elzász kerületnek fővárosa, első rendü vár az itt öt ágra oszló Ill, az Ill-Rajna-csatorna s vasutak mellett, (1871) 85,654, (1895) 135,313 lak., nagy szivar- és dohánygyárakkal (a császri dohánygyár 1200 munkást foglalkoztat), harang-, vas- és rézöntéssel, gép-, szesz-, sör-, bőrgyártással, cipő-, ruha-, fehérnemü-, tapéta-, orgona-, gummiáru-, csokoládé-, konzerv-, billard-, toronyóra- és kirurgiai eszközkészítéssel, főképen pedig libamájpástétomkészítéssel, amely áruból évenkint 1,6 millió márka értéküt exportálnak; továbbá élénk vas- és termékkereskedéssel. S. városának területe 1880 óta 614 ha. Az ó-város nagyobbára szűk utcákból áll; a körfalakon kívűl vannak Ruprechtsau, Neudorf-Musau, Neuhof, Kronenburg-Königshofen nevü részei. Számos tere közül a jelentékenyebbek: a Kleber, Gutenberg, Broglie, a Császár, Egyetem stb. terek, amelyek jobbadán fákkal vannak beültetve. A kiválóbb szobrok a Kleber ércszobra (1840) Grasstól, Gutenbergé (1840) David d"Angerstől, Lézay-Marnésiaé Grasstól, Desaix generálisé, továbbá Goethe, I. Lajos bajor király és Nessler Viktor mellszobra. A legkiválóbb épülete a Münster (monasterium beatae Mariae Virginis) amelyen a középkori építőművészet minden fázisa a korai román stílustól kezdve a késő gót ízlésig felismerhető. A kereszthajó és a szentély román ízlésre vann (a kripta keleti része a XI. sz. elejéről való), az 1275. Befejezett hosszanti hajó a korai gót ízlésre, a nyugati homlokzat (1277-1365) a másodig emeletig Erwin mester terve szerint készült) és a 142 m. magas torony a gót építészet virágzása korából való. 1772-78. a hozzája épített árubódékat késői arkadokkal helyettesítették, a román kupolát pedig 1878. fejezték be. Számos, közülök sok mesteri faragvány látható a nyugati homlokzaton (az ablakrózsa 13,5 m. átmérőjü), továbá a kereszthajó északi és déli kapuján. A münster belseje 110 m. hosszu, 40 m. széles, a középhajó 30 m. mgas és belső területe 4087 m2; szépek még az üvegfestményei (XII-XV. sz.) és az 1485-ből való szószék. A déli kereszthajó keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült és 1839-42. megújíttatott. Egyéb kiválóbb templomai: az evangelikus Tamás-templom Szász Móric gyönyörü síremlékével Pigalletól (1776-ból) és Adeloch püspök szárkofágjával; a Vilmos-templom elzászi Fülöp és Werd Ulrik (megh. 1332., illetőleg 1343.) kősíremlékeivel és a Jézus-szive-templom 1893-ból nagy kupolával. A profán épületek közül a kiválóbbak: a münster melletti Frauenhaus, a XIII. sz.-ból, amelyben a székesegyház építőművészei és jelenleg igazgatói laknak; a Hôtel du Commerce, szép renaissance ízlésü épület (1582-85), amely a francia forradalomig városháza volt, Elzászt ábrázoló szoborral; az egykori püspöki palota, 1872-95-ig könyvtári helyiség, amelyet 1731-41. Massol Rohan kardinális részére épített; a helytartói palota, a városháza, számos XVIII. sz.-beli érdekes magánház; az új 73 m. hosszu és 56 m. mély császári palota 1883-88. Eggert tervei szerint 2,6 millió márkáért épület firenzei renaissance-ízlésben; az 1884. fölavatott nagyszerü Vilmos-császár-egyetem, számos melléképületei közt egy csillagvizsgálóva. A kulturális intézmények közül a legkiválóbb a Vilmos-császár-egyetem, amelyet a XVI. sz.-ban alapítottak és 1621. a II. Ferdinándtól nyert kiváltság folytán négy fakultással láttak el. 1872. német mintára újjá alakították és egy ötödik fakultással, a mat.-természettudományival látták el és azonkivül újabb gazdag dotációkban részesítették. 1895-ben 133 docense és 986 hallgatója volt. Az egyetemen kívül van S.-nak többféle közép-, szak- és népiskolája, tudományos, jótékonysági, művészi társulata és egyesülete. Gyüjteményei közül első helyen áll az egyetemi és tartományi könyvtár (1893-ban 700,000 köt.), továbbá a városi könyvtár, amely az értékes városi képtárral együtt a város ostromakor elégett és azóta újra alapíttatott, a városi természetrajzi muzeum, műipar-muzeum (Hohenlohe-muzeum), az egyetem tulajdonát tevő műrégészeti és gipsz-öntvénygyüjtemény és a münster építőművészeti és faragványmaradványainak gyüjteménye a Frauenhausban. A várost körfalain kívül 14 erősség védi.

S. helyén már a keltáknak lehettek halászkunyhói. A rómaiak az itteni halászkunyhók helyére katonai tábort (Argentoratum) alapítottak, azt fallal fogták körül és a 8. légió-állomás helyévé tették. 357. S. közelében győzte le Julianus az alemannok Elzászban letelepedett hét törzsét. Későbben azonban az alemannoknak mégis sikerült a római táborhelyet feldulniok és annak helyén megtelepedniök. 496. ők is frank uralom alá kerültek, Argentoratum helyén pedig frank-alemann földmívestelep, mellette egy erősség keletkezett. A merseni szerződésben S. a keleti frank birodalomhoz csatoltatott. 1262. a város polgárai győzedelmeskedvén Geroldsecki Walter püspök hadain, kivívták városuk függetlenségét. A humanisztikus mozgalomban S., ahol az első könyvsajtót állították fel, tevékeny részt vett. XIV. Lajos 1681 szept. 30. a visszacsatolási kamarák itélete alapján megszállotta és a ryswijki béke a birtokában meg is erősítette. Mind a mellett a város bizonyos fokig önálló maradt; ezen önállóságának a francia forradalom vetett véget. 1870 aug. 13. kezdte meg Werder generális az ostromot. A bombázás 448 épületet, a többi közt azt is, amelyben az értékes városi könyvtárs és képtár pusztult el, romba döntött. Szept. 27. Uhrich, a város védője megadta magát. A német kormány azóta a város fölvirágoztatására sok áldozatot hozott és különösen az egyetem fölvirágoztatására fordított nagy gondot.

S. püspökségét a merovingiak korában alapították. A francia forradalomig annak területéből egyharmad a Rajna jbob partján. volt. A forradalom kitörésekor területe 1270 km2 volt, évi jövedelme pedig 500,000 livre; püspöke fejedelmi címet viselt és a német birodalomban ugyanoly rangot is foglalt el; mivel pedig azoknak, akik S.-i püspökökké akartak lenni, az ősök egész sorozatát kellett kimutatniok, őket nevezték a Rajna mentén fekvő püspökök közül a legnemesebbeknek. A francia forradalom a Rajna balparti birtokait nemzeti vagyonnak nyilvánította; 1803. pedig a jobbparti birtokai Ettenheim fejedelemség néven Badenhez csatoltattak. 1874 óta a S.-i püspökség exempt, azaz egyenesen a pápának van alárendelve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is