Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Stratford d... ----

Magyar Magyar Német Német
Stratford d... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Stratford de Redcliffe

(ejtsd: - de reddklif), teljes nevén Stratford Canning, sir, viscount de Redcliffe, hires angol diplomata, szül. Londonban 1788 jan. 6., megh. Fermt Court birtokán 1880 aug. 14. Vagyonos kereskedő családból száramzott, unokaöccse volt Canningnak (l. o.) s a dipomáciai pályára lépve, már 1809. követségi titkár lett Konstantinápolyban, 1814. mint meghatalmazott miniszter működött Baselben a svájci szövetségi oklevél elkészítésénél. 1815. jelen volt a bécsi konresszuson, majd diplomáciai küldetésben Pétervárt és Washingtont látogatta meg. 1826-ban konstantinápolyi követté neveztetvén ki, megkisérlette az ellentéteket Törökország és Görögország között kiegyenlíteni, de mivel javaslatait a porta nem fogadta el, 1827. elhagyta Konstantinápolyt. 1828. rendkivüli követté neveztetett ki Görögországba s a párisi konferencián részt vett a görög királyság határainak megállapításában. 1831. mint követ újból Konstantinápolyba utazott, ismét részt vett a török-görög határrendezés fölött folytatott tárgyalásokban, melyeknek eredménye az 1832 máj. 7-iki londoni szerződés lett. 1833. rendkivüli követ votl Madridban, 1834-ben Péterváros s 1841. ismét elfoglalta a régi állását Konstantinápolyban, hol 16 éven keresztül nagy sikerrel küzdött az orosz befolyás ellen s az 1848-1849-iki és 1853-iki válságokban az angol befolyást teljesen érvényre juttatta. 1852. Redcliffe viscount címmel elnyerte a peerméltóságot. 1858. visszatért Angliába, elfoglalta helyét a felsőházban s bár az aktív politikától ezen idő óta visszavonult, a keleti kérdésben első rangu tekintélyét a felsőház tárgyalásaiban megtartotta. Irodalmilag is működött. Főbb művei: Shadows of the past (London 1865); Why am I a Christian? (u. o. 1873); Alfred the Great in Athelnay (u. o. 1876). Politikai értekezései e cím alatt jelentek meg: Eastern question (London 1881). Életrajzát Stanley Lane-Poole irta meg (u. o. 1888, 2 köt.), aki levelezését is kiadta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is