Stroncianit

(ásv.), stronciumkarbonát (SrCO₃), rombos rendszerbeli, az aragonittal izomof kristályai rendesen tűalakuak, drádaformájuak, nyalábban és csomóban egyesülve; szálas halmazai gyakran nagyon hasonlítanak az aragonithoz, de nagyobb fajsúlya mindjárt elárulja a S.-ot. Ikerkristályok gyakoriak. Szintelen, fehér, sárgás, zöldes, átlátszó vagy áttetsző. K. 3,5, fs. 3,6-3,8. Skóciában, Strontian teléreiben találták megelőször, onnan kapta nevét. Nálunk Horvátországban Radoboj vidékén a márgás kén közt. Legnagyobb mennyiségben Vesztfáliában (Hamm) terem; nagyon szép a Leogangról való (Salzburg), Sziléziában (Skotschau) mészkőben képez fészkeket, előfordul a Harz érctelérei közt is (Clausthal, Braunsdorf). Itt-ott preparatumokat készítenek belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon