Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Struensee... ----

Magyar Magyar Német Német
Struensee... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Struensee

1. Gusztáv (álnéven Gustav vom See), német regényiró, szül. Greifenbergben (Pomeránia) 1803 dec. 13., megh. Boroszlóban 1875 szept. 29. Jogot tanult, aztán volt kormánytanácsos és képviselő. Regényei közül említendők: Rancé (3 köt., Lipcse 1845); Die Belagerung von Rheinfels (2 köt., u. o. 1850); Die Egoisten (4 köt., u. o. 1853); Herz und Welt (3 köt., Boroszló 1862); Gräfin und Marquise (4 köt., Bécs 1865); Ost und West (4 köt., Boroszló 1864, az előbbinek folytatása). Műveinek válogatott kiadása hat kötetben jelent meg (Boroszló 1876).

2. S. János Frigyes gróf, dán miniszter, szül. Halléban 1737 aug. 5., lefejezték 1772 ápr. 28-án. Orvosi tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1759. városi orvos lett Altonában, honnan 1768. VII. Keresztély dán király szolgálatába állott s mint udvari orvos a fiatal királlyal beutazta Német-, Francia- és Angolországot. A király kegyét csakhamar annyira megnyerte, hogy 1770. a trónörökös nevelőjévé, tanácsossá, a király és a királyné felolvasójává tették. E minőségben szerelmi viszony fejlődött ki S. és a dán arisztokrácia által gyülölt Karolina Matild királyné között, mit S. a hatalom megnyerésére használt fel. Kibékítette az eddig egymástól idegenkedő királyi párt s a királyné segítségével az eddigi kegyenceket és minisztereket eltávolította az udvartól s az egész államtanácsot megszüntette. A királyné és S. most korlátlanul uralkodtak és rávették a királyt, hogy ez S.-t kabinetparancsok kiadására felhatalmazta. 1771. S. maga állott a minisztérium élére s egészen új kül- és belpolitikát kezdett. Szakítva Oroszországgal, Svédországhoz közeledett s ugyanakkor, mint a felvilágosodott abszolutizmus hive II. Frigyes példájára az ország jólétét emelni igyekezett. Rendezte a pénzügyet, az adót leszállította, emelte az ipart és kereskedelmet, iskolákat állított, javítota az igazságszolgáltatást. Csakhogy mindezt önkényesen és elhamarkodva tette, miáltal maga ellen ingerelte a dán arisztokraciát, míg a dán nyelv mellőzése és a német nyelv behozatala a dán papságot és a népet izgatta fel. A felizgatott közvéleményre támaszkodva, az anyakirályné, Guldberg kabinettitkár, Rantzau-Aschberg tábornok s más előkelő férfiak S. megbuktatására szövetkeztek. 1772 jan. 17. reggel az összeesküvők a király szobájába nyomultak s arra kényszerítették, hogy parancsot adjon ki a királyné, szeretője S. és ennek fő hive Brandt elfogására. S.-t bilincsekbe verve a fellegvárba szállították s vádat emeltek ellene a király személye ellen intézett támadásért, a királynéval folytatott bűnös viszonyért és a legfőbb hatalommal űzött visszaélésért. Miután a királynéval folytatott benső viszonyt bevallotta és ezt a királyné vallomása is megerősítette, a királyi pár házassága felbontatott s S.-t halálra itélték. 1772 ápr. 28. hajtották végre a kivégzést; előbb levágták a jobb kezét, azután fejét és végre testét darabokra vagdalták. Beer M. és Laube H., nálunk Szigligeti S. sorsát szomorujátékban, Bouterwek regényében dolgozták fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is