Stur

1. Dénes, geologus, a bécsi földtani intézet igazgatója, szül. Beckón 1827., megh. Bécsben 1893 okt. 10. Modorban s Pozsonyban végezte tanulmányait, Selmecbányán is tanult és 1850. a bécsi földtani intézetnél tisztviselő, 1857. aligazgató, 1878. igazgtó lett. Munkái: Beiträge zur Kenntniss der Braunkohlenvorkommnisse im Gebiete der Herrschaft Halmágy (1868); Die Braunkohlenvorkommnisse im Gebiete der Herrschaft Budafa (1869); Beiträge zur Kenntniss der Diasu. Steinkohlenformation im Banate (1870); Geologie der Steiermark (Graz 1871); Die Kulmflora des mährischen Dachschiefers (1875). azonkivül több botanikai és számos paleontologiai értekezés.

2. S. Lajos, tót nemzetiségi agitátor és tót iró, szül. Zay-Ugrócon (Trencsén) 1815., megh. 1855. Iskoláit Győrben és Pozsonyban, a teologiát Halléban végezte, 1841-ben a pozsonyi ev. liceumon Palkovic szláv nyelvtanárt helyettesítette, azonban már itt megkezdett nemzetiségi agitációiért többszörös vizsgálat után kénytelen volt ez állást elhagyni. Neheztelésének röpiratokban adott kifejezést. Ez időben jelentek meg tőle: Kalgen u. Beschwerden der Slovaken wider die Uebergriffe der Magyaren (Lipcse 1844); Das neunzehnte Jahrhundert und der Magyarismus (u. o. 1845), egyúttal az Augsb. Allg. Zeitungban szenvedélyes hangon támadta a magyarokat. 1845. tevékenységének még tágabb tere nyilt; a bécsi kormánytól nyert engedéllyel politikai lapot indított e címen: Slovenskje Národné Noviny, szépirodalmi melléklettel, az Orol Tatransky-val. ezekben míg egyrészt a amgyarság ellen féktelenkedett s a tótok nemzetiségi érzületét igyekezett fölébreszteni, másrészt az addig dívott Bernolák-féle cseh-tót nyelvvel szakítva, a máig használt tót irodalmi nyelven (liptó-turóc-zólyomi nyelvjárással) kezdett irni, amiért a bernolákisták, Kollár és Safarik hevesen megtámadták, azonban Hurban és Hud?a segítségével diadalmaskodott. 1848. ő volt Hurbánnal és Hod?ával a tót mozgalom vezetője s abban fegyveresen vett részt. A szabadságharc után Modorba vonult vissza s irodalommal foglalkozott. Ekkor jelent meg tőle: O narodnich pisnich a povestech plemen slovenskych (A tót törzsek népdalai és mondáiról, Prága 1853); Spevy a piesne (Énekek és dalok, Pozsony 1853). Dalaiban azonban több a politikai célzatosság, mint költészet.

Forrás: Pallas Nagylexikon