Sturm

Albert, hirlapiró, szül. Liptó-Szt.-Miklóson 1851 febr. 12. Középiskolai tanulmányait otthon mint magántanuló kezdte, Késmárkon folytatta és Lőcsén (1867) végezte. Majd a budapesti egyetemen jogot és bölcsészetet hallgatva, letette a jog- és államtudományi, majd a középiskolai tanári vizsgálatot, mire 1875. a fővárosban alkalmazást nyerve, több évig a tanári pályán működött. Ettől 1880. végképen megvált, újságirói foglalkozásához visszatérve, amelyet 1868 óta egyetemi tanulmányai alatt is szakadatlanul folytatott. Mint a Neues Pester Journal tárcacikkirója 1870. a törvényszéki rovatot, majd 1881., mint a Pester Lloyd parlamenti rovatvezetője, az országgyülési tudósítások kritikai bevezetését honosította meg a budapesti sajtóban. 1872-74. Bécsben a magyarbarát Tagespresse címü lap egyik szerkesztője volt, mire hosszabb utazásokat tett külföldön. 1875. megjelent Lipcsében Culturbilder aus Budapest címü műve, amely a következő évben új kiadást ért. Ugyancsak Lipcsében jelent meg 1879. Arany János Buda halálának német fordítása, mire a Kisfaludy-társaság egyéb műfordítói érdemeit is méltatva, tagjává választotta. A Kisfaludy-társaság havi üléseiben felolvasott irodalmi értekezései, emlékbeszédei stb. e társaság évkönyveiben, számos német nyelven irt, a magyar irodalom körébe vágó tanulmányai pedig részint az Ungarische Revue-ben, részint külföldi irodalmi szaklapokban láttak napvilágot. Tóth Ede népszinművének, a Falu rosszának általa eszközölt fordítását ugy Budapesten, mint a bel- és külföldi német szinpadokon számtalanszor adták elő. Az utolsó három országgyülési ciklus alkalmával ő szerkesztette az országgyülés tagjainak életrajzi adatait tartalmazó Országgyülési Almanachot. 1895. megvált a Pester Lloydtól, átvette a Budapesti Tudósító (Budapester Correspondenz) szerkesztését. Társadalmi tevékenysége köréből megemlítendő, hogy a szünidei gyermektelepek intézményét Magyarországon ő honosította meg s virágzásának ő egyik elsimert fő tényezője.

Forrás: Pallas Nagylexikon