Sudarka
(növ.), szálcsagyap Brassaiéknál, mert a himszála gyapjas
(Narthecium Moeh.), a liliomfélék vizi füve, tőkéje terjeszkedő, levele
kétsoros, kardforma, virágzata fürtös, leple hatlevelü, sárgazöld, toktermése
fordított tojásdad, lándsás, sokmagu. Négy faja az északi mérsékelt vidéken
terem. A N. ossifragum Huds. (csontlágyató fű) hazánkban kétes, 1-3 dm. magas,
leplének külső oldala sárga, a belső zöld, tokja fénylő piros-sárga.
Észak-Európa mocsaaiban és tőzegén nő, kivált Németország északi pusztáin
töméntelen, dél felé inkább a hegyre húzódik. Régen sebet gyógyítottak vele,
füve a legelő jószágnak, sőt a tejének is mérges. Azt is gondolták, hogy tőle
az állat csontja törékeny lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|