Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
süketség deafness

Magyar Magyar Német Német
süketség Taubheit (e...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Süketség

A hallószerv hiányos működése azon állapothoz vezet, melyet rossz hallásnak, nagyothallásnak, közönségesen S.-nek nevezünk. A szó tágabb értelmbéen a süket is hall, de csak nagyot, illetőleg rosszul; a szó szoros, orvosi értelmében a teljesen süket a hangok iránt, legyen az zenei hang, zörej vagy beszéd, teljesen érzéketlen. Ritkán akadni azonban a szó orvosi értelmbéen vett oly teljesen süketre, aki valamely hang iránt, sokszor az egyes betegségek szerint hol magas, hol mély, majd egyes, majd többes hangok és zörejek iránt ne birna még valamely csekély fogékonysággal. A hallószerv betegségei rossz halláshoz, S.-hez és egyik-másik nagy foku S.-hez vezetnek. Különben a S. az egyes betegségek és azok tartama szerint különböző foku. Van menyileges és minőleges S. Egyes betegségekben szenvedők p. vagy az igen magas, vagy a nagyon mély hangokat nem hallják, mások egyes zenei hangok iránt érzékeltenek (hallási foltok). Ezen tünetekből lehet sokszor következtetést vonni a fülbántalom jellegére. A külső hangvezető bedugulásai (fülzsírdugó, idegen test, csontkinövések), lobos duzzanatok általi megszűkülés, összenövések sokszor igen rossz halláshoz vezetnek, ezek azonban elhárítható okok. A dobhártya gyuladása, átlikadása, hiánya, ámbár ha nem is minden nagy foku hallási zavart, de a hallás minőségében lényeges eltérést idézhet elő. A halláscsontok lobja, azok ízületeinek rögzítettsége, a dobüreg gyuladása, sarjai már nagyobb hallási zavarral járnak. Legrosszabb kimenetelü és jóformán gyógyíthatatlan a dobüreg u. n. száraz vagy sorvasztó hurutja. Magának a hallóidegnek és a hallóideg végkészülékének a betegségei, mint rázkódtatás, gyuladás, nagy foku rosszhallást, sőt teljes S.-et idézhetnek elő. Nemcsak a szorosan vett hallószerv, hanem a hozzá tartozó agyrészeknek u. n. hallóközpontoknak betegségei a hallószervnek működését nagy mértékben megzavarhatják. A S. leggyakoribb oka a hallószerv környi részeinek a bántalmazottsága, de előfordul az u. n. központi vagy lelki süketség, amelynél a hang mint ilyen a neki megfelelő ingerületet nem válthatja ki a központi szervek (idegtörzs, agyrészek) bántalma következtében.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is