Sulek

(ejtsd: sulek) Bogoszláv, horvát tudós és publicista, született Szombathelyen 1816 ápr. 16-án, megh. 1895. Tanult a pozsonyi evangelikus liceumban; 1838-ban Horvátországba ment, hol bátyjánál, aki Brodban orvos volt, megtanult horvátul és Zágrábban beállt nyomdásznak. S. tudományos képzettsége, a magyar nyelv és magyar viszonyok tüzetes ismerete reá irányította az illir mozgalom vezetőjnek Gaj Lajosnak figyelmét, ugy hogy rája bizta 1843. a Danica ilirska c. folyóirat szerkesztését, amely szépirodalmi melléklete volt a Narodne Novine politikai napilapnak. Az illirek harca a magyarok ellen ekkor élőszóval a megyei és városi gyüléseken, irásban pedig a két említett lapban és önálló röpiratokban folyt. 1844. a szigoru cenzura miatt Belgrádban adta ki Sto namjeravaju Iliri (Mire trekszenek az illirek) c. röpiratát és 1845. ugyancsak ott jelent meg a Branislava (Szláv védelem) címünek egy pár füzete; az előbbiben az illir mozgalom programmját adja, az utóbbiban a magyar pártot éles kritika tárgyává tette. 1848. a Narodne Novinet szerkesztette és heves harcot folytatott a magyarok ellen. 1849. jött a nagy kábrándulás, az igért horvát autonomia helyett a német abszolutizmus; minthogy alapjának tulajdonosa is megalkudott ezzel, a horvát autonomia alapján álló S. megvált a laptól s megalapította a Slavenski Jug (A szláv délvidék) c. lapot, majd ennek elnyomatása után a Jugoslavenske Novine (Délszláv lapok) c. lapot, mely csakhamar hasonló sorsban részesült. Ekkor S. szakított a publicisztikával és tankönyveket és ifjusági iratokat irt. 1858-tól 1865-ig gazdászati lapokat szerkesztett, 1860. két kötetben egy német-horvát nagy szótárt irt. 1860. az alkotmányosság felcsillámlásával ismét a publicisztika terére lépett Hrvatskougarski ustav (Horvát-magyar alkotmány) c. művével; 1865-ben független Pozor címü újságot szerkesztette; 1868. Nase pravice (A mi jogaink) c. nagy munkát adta ki, melyekben mindazon adatokat összegyüjtötte, melyek 1102-1868. évig a horvátok alkotmányos jogaira vonatkoztak, majd meg 1883. a Hrvatski ustav ili konstitucia godine 1882 (A horvát alkotmány v. az 1882-iki konstitució) c. művet és számtalan tudományos munkát, igy egyet a dalmát-horvát-szlavon primásokról is adott ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon