Sumner
(ejtsd: szömner), 1. Károly, amerikai államférfiu, szül.
Bostonban 1811 jan. 6., megh. Washingtonban 1874 márc. 11-én. Jogot tanult a
Harvard-egyetemen s a cambridgei jogakadémián; 1834. ügyvéd lett Bostonban,
később törvényszéki előadó és jogi előadásokat is tartott a cambridgei
egyetemen, 1837-40. beutazta Európát. 1850. a szövetségtanács tagjává
választatván, kitüntette magát a rabszolgaság ellen tartott lelkes beszédei
által. 1856 máj. 22. egy ily tartalmu beszéde miatt Brooks Preston délkarolinai
követtől oly súlyos testi bántalmazást szenvedett, hogy egy időre gyógyulás és
pihenés végett kénytelen volt Európába utazni. 1859. ismét elfoglalta helyét a
szenátusban, egyik vezetője lett az új republikánus pártnak, erélyesen
támgoatta Lincoln jelöltségét s ennek megválasztatása után a szenátus külügyi
bizottságának elnöke lett. A hatvanas években is nagy szerepet játszott az
amerikai politikai életben: erélyesen védelmezte a kongresszus jogait
Johnsonnal szemben s bátran támadta meg Grantnak a korrupcióra támaszkodó
közigazgatását. Munkái összegyüjtve 12 kötetben Bostonban 1871-75. jelentek
meg. V. ö. Lester, Life and public services of Charles S. (New-York 1874);
Pierce, Life and letters of Ch. S. (London 1877, 2 kötet). - 2. S. Henrik
Jakab, l. Maine.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|