Sünkaktusz
(növ., Echinocactus Salm.), a kaktuszfélék alakja, köpcös
törzsü, golyóalaku, hosszukás vagy cövekes albarázdás szárán a levelek
elszáradásából keletkezett tüskék sűrü nyalábjaival. Tekintélyes illattalan
virága a szár gyapjas tetején pikkelyesen elhelyezkedő kehelylevelek és ezekből
átmenő élénkszinü nagy szirmok közt számos porzót nyújt ki. Az elszáradt
kehelypikkelyekkel és szirmokkal bevont húsos bogyótermés sokmagvu. Mexikó,
Közép- és Dél-Amerika lakója; nálunk díszül neveljük. Ilyen a visznága S. (E.
Visnaga hort. angl.), Peru sziklás hegységéből 40, sőt 50 bordás, még nálunk is
2,8 m. magasra, 94 cm. vastagra növő törzsén temérdek sok (50,000-en felül)
tüskével. Virága kirívóan sárga. A kaktuszfélék mellékletén az egyesvirágu S.
(E. horizonthalonius Lem.) rajza látható. S. van gyertyatermetü is; ezt
(Echinocereus Engelm.) gyertyakaktusz néven választották el tőle.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|