Sur
vagy Assur, német krónikások szerint a magyarok egyik
«királya», vagyis vezére volt s 955. Bulccsal, Botonddal és Lehellel együtt ő
intézte a magyaroknak Németországba való betörését. Pajzsán ezüst keresztet
viselt, melyet az augsburgi csatavesztés után Eberhard gróf, az ebersbergi vár
ura elvett tőle, hogy egyházi ékszereket készíttessen belőle, őt magát pedig
fogoly vezértársaival együtt Henrik hercegnek adta át, ki őket Regensburg
keleti várkapuja előtt felakasztatta. Pray (Dissert. IV. 72.) s újabban
Marczali szerint (Mill. történet, I. 182.) Sur neve alatt a magyar úr, vagyis
Bulcsu lappanghat, de ők is utalnak rá, hogy Sur (Tsour)
Konstantinos császárnál (37. fej.) mint besenyő név szerepel. Csur és Sur mint
helynevek is többször előfordulnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|