Süveggomba
(Helvella L., fülegomba v. fülgomba a Balaton mellékén,
redőgomba, hibásan: redőcsög), a tányérgombák (Discomycetes) családjának tagja;
köpcös lábát ráncos, hullámzóan gödrös, hártyás kalapja, a süveg födi. A hártya
nyolc-spóráju tömlőkből és parafizisekből sűrüen rakódott egybe. A bodros S.
(H. crispa Fr.) 2-10 cm. magas; üveges lába fehér, süvege fehér, sárga, ritkán
világosbarna. Nyirkos erdeinkben tavasszal és ősszel jelenik meg; ehető. A
viaszos S. (H. esculenta Pers.) lába ifjan selymes, később áttetszően viaszos;
süvege helyenkint mintha lefolyna; szine sötétbarna. Nedves fenyvesek
homokjában kikeletkor terem. Csak megmosva ehető, sőt felséges; megmosatlan
pedig mérges. A mérges S. (H. suspecta Krombh.) már szennyesen hússzinü v.
barna lábáról ismerhető meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|