Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
svájci Swiss
svájci gárd... Swiss guard...
svájci gárd... Swiss
svájci nyel... Swiss
svájci test... Swiss
svájci test... Swiss guard...
svájci test... Swiss guard...
svájci zsol... Swiss
svájcisapka... beret

Magyar Magyar Német Német
Svájc Schweiz (e)...
svájci schweizeris...
svájci (emb... Schweizer (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Svájc

(Schweiz, Suisse, Svizzera, l. a mellékelt térképet), szövetséges köztársaság (Bundesstaat) Közép-Európában, az É. sz. 45° 48" - 47° 48" és a K. h. 5° 57" és 10° 29" közt. Legészakibb pontja Ober-Bargen, a legdélibb San-Pedrinate, a legnyugatibb a Nant de Vosogne torkolata, a legkeletibb a Ciavalatsch-csúcs. Határa É-on Németország (395 1/2 km.), D-en Olaszország (639 km.), Ny-on Franciaország (458 1/2 km.), K-en Ausztria, (Tirol, Vorarlberg) s Liechtenstein hercegség (250 km.). Egész kerülete 1737 km., amiből 1303 természetes határ (a Bodeni-tó, a Rajna, Jura, a Genfi-tó és az Alpok D-i láncai) és csak 434 mesterséges. Területe 41,390 km°. S. felszine egészen hegyes; rajta csak a folyók vagy tavak mellett vannak kisebb lapályok. Legmagasabb része (a Mont-Blanctól eltekintve) az É. sz. 36° 20" és 46° 50" között terül el; ettől ÉNy-ra van a S.-i dombos vidék, amely ÉK-en a Bodeni-tónál és DNy-on a Genfinél végződik, ÉNy-on és É-on pedig a Jura-hegységhez támaszkodik. S. hegységeinek túlnyomó része a Közép-Alpokhoz tartozik; bennük három zónát különböztetünk meg: egy É-it, egy középsőt és egy D-it. Az É-i zóna tagjai: 1. a Berni-Alpok a Rhône és Aar között az Aletschhorn (4207 m.) és Finsteraarhorn (4275 m.) legmagasabb csúcsokkal, különösen É. felé kinyuló több mellékággal; 2. a Fribourgi-Alpok a Jamani-hágó és Aar köztöt a Vanil-Noir (2386 m.) legmagasabb csúccsal; 3. az Emmenthali-Alpok a Thuni és Brienzi tavak, a Brünig-hágó, az Aar és a S.-i dombvidék közt a Rothhorn (2351 m.) és Pilatus (2222 m.) csócsokkal; 4. az Urii- és Engerbergi-Alpok, a Furka-hágó, a Reuss-völgy, a Vierwaldstädti-tó és Harsli közt a Dammastockkal (3633 m.); 5. a Glarusi-Alpok, amelyek a Szt.-Gotthardtól az Elő-Rajna és Rajna bal partján ÉK. felé húzódnak a Wallenstadti-tó, Linth-völgy és Klausen (1962 m.) közt a Tödivel (3623 m.); 6. a Schwyzi-Alpok a Linth, Schchen, Reuss, Vierwaldstdti-, Zig-, Zürichi-tó közt a Windgällével (2759 m.) és Rigivel (1800 m.); 7. a St.-Galleni- és Appenzelli-Alpok a Wallenstadti-tó, a Rajna és a Bodeni-tó között a Säntis-szel (2564 m.). A középső zóna tagjai: 1. a Wallisi- vagy Pennini-Alpok, a Rhône bal partján az Aostai-völgy, Po-síkság, Nagy-Szt.-Bernát-hágó, Dranse völgye, Lago Maggiore, Domo d"Ossola, Vedro-völgy és a simplon-briegi út között, 2720 km2 ter., 3419 m. átlagos magassággal, legalább 20 olyan csúccsal (Matterhorn 4482., Dent Blanche 4364, Weisshorn 4512, Lykamm 4538, Monte Rosa 4638 m. stb.), amelyek a 4000 m.-t felülmulják és 140 glecserrel, amelyek legalább 971 km2 területet borítanak; ezen tisztán kristályos kőzetekből álló hegylánc Európa legtömegesebb hegysége, D. felé meredek lejtővel és É. felé kinyuló számos mellékággal; 2. a Lepontini-Alpok szintén kristályos kőzetekből, a Simplon, Val Vedro, Domo d"Ossola, Lago Maggiore, Ticino, Moesai-völgy, Bernardin-hágó, Felső-Rajna, Oberalp-hágó, Urseren-völgy, Furka és Rhône között 4856 km2 ter.; részei: a Szent-Gotthárd (l. o.), a Tessini-Alpok Monte-Cristallinával (2910 m.) és az Adula a Rheinwaldhornnal (3398 méter); 3. a Graubündeni-Alpok a Moesa- és Rajna-völgy között, össze-vissza kuszált ágakkal, amelyek közt megkülönböztetik a Surrettát (Pizzó Tambo 3276 méter), a Septim- és Juli-csoportot (Piz Platta 3386 m., Piz Err 3395 m.), a Bernina-tömeget (Piz Bernina 4052 m.), az Engadin-Alpok (Piz Kesch 3417 m.) és Rhätikon (Scesa Planc 2968 m.). Végre a D-i zóna, amelynek S.-ban az egyedüli ága a Luganói-Alpok a Como és Maggiore tavak közt a Monte-Carnoghe (2226 m.) legmagasabb csúccsal. A S.-i dombos vidék (Mittelland) az Alpokat elválasztja a Jurától; ez hullámos síkság, amelyen egyes kisebb hegyláncok is emelkednek, milyenek a Genfi-tótól É-ra a Jurten (Pélerin 1216 m.), továbbá a Frienisberg (845 m.), Wistlachberg (634 m.), Lindenberg (900 m.). A Jura (l. o.) S. ÉNy-i határán vonul el.

Hidrográfia. S. folyói négy tenger vizkörnyékéhez tartoznak: a Rajna által az Északi-tengerhez, a Rhône által a Földközi-tengerhez, a Ticino által az Adriai-tengerhez és az Inn által a Feketetengerhez. A Rajna környéke a terület 70, a Rhôneé 16, a Ticinóé 10 és a Dunáé 4 %-át foglalja el. Miként az Alpok láncai, ugy a folyók völgyei is nagyobbára a Szt.-Gotthárdból ágaznak szét különféle irányba: a Rajna K., a Rhône Ny., a Reuss É. és a Ticino D. felé. A Rajna (l. o.) a Bodeni-tó elhagyása után veszi fel a legnagyobb S.-i mellékvizeket: a Thurt, Töss és Glatt mellékvizeivel, az Aaret a Limmat és Reuss-szal, végül Thielet (Zihlt). A Rhône S.-ban 233 km. hosszu és 263 glecser vizét veszi föl; mellékvizei közül a legnagyobb a Viege és Dranse és a Jura folyója a Doubs, amely a Saôneba folyik. A Ticino hossza S.-ban 70 km., mellékvizei a Breno és Moesa. A Po a Ticinón kivül S.-ból még a Poschiavinót és Mairát kapja. Az Inn hossza itt 87 km. S. legkiesebb része az, amely az Adige vizkörnyékéhez tartozik; csakis a Münster-völgy egy kis része az, amely a Rammbachot küldi az Etschbe. A folyók, a Rajnát (Stein-Schaffhausen) és a Broyet (Murten-Neuchateli-tó) kivéve, medrük meredeksége, gyors folyásuk és számos kavicspadjuk miatt nem hajózhatók; legfeljebb tutajok és csónakok járhatnak rajtuk. E helyett a köztársaság számos és kiterjedt tava (1343 km2) kényelmes vizi útul szolgál. ezek közül a nagyobbak: a Genfi (578 km2), a Bodeni-tó az Unterseevel (538), a Neuchateli, a Lago Maggiore, a Vierwaldstätti; kisebbek: a Brienzi, Thuni, Bieli, Murteni, Zugi, Wallenstadti, Zürichi és Luganói. Ezeken kívűl van még S.-nak 14 tava 1-20 km2 és 50, 10-100 ha.-nyi, végül kisebb vizmedencék összesen 3,7 km2 területtel. A kevés csatorna csak a folyók szabályozására és a mocsarak levezetésére szolgál; köztük a legjelentősebbek a Linth- és Aare-csatorna, és a Rhône meg Rajna kis szabályozó csatornái.

Az éghajlat a felszin változatosságához mérten nagyon különböző. A meteorologiai állomások száma több mint 80, köztük a szt.-gotthárdi 2100, a szt.-bernáti 2478 és a säntisi 2504 m. magasban van. A mérsékelt melegtől kezdve a hideg zónáig mindenféle fokozat megtalálható S.-ban; gyakran a legélesebb ellentétek kerülnek egymás szomszédságába. A legmelegebb vidékek az olasz S. alacsonyan fekvő részei (évi középhőmérséklet 11-13o), a Genfi-tó É-i partszegélye (évi hőmérséklet 10-10,5o). A dombos vidéken az évi középhőmérséklet 7-10o-ra sülyed alá és az Alpokban körülbelül 2000 m. magasban már csak 0o. A Jurában az éghajlat kissé zordabb, mint az Alpoknak ugyanazon magasságban fekvő részeiben. Az uralkodó szelek a DNy-i, a Föhn (l. o.) és a Bise (ÉK-i). Az évi csapadékmennyiség a dombos vidéken 0,8-1,1 m., de a hegyek közt több helyen 1,7 m. Az esős napok száma évenkint 130-160.

Növényzet és mezőgazdaság.

S. flórája több mint 2400 speciest foglal magában; öt növényvidéket különböztetnek meg rajta: 1. a szőllővidék (600 m. magasságig); 2. gabonatermő vidék (900 m. magasságig); 3. az erdők vidéke (1800 m. magasságig); 4. a szubalpin (2400 m. magasságig) és 5. az alpi vidék (2400 m.-en felül). E határok természetesen nem abszolút értéküek; a helyi viszonyok sok helyen alterálják. Igy p. a Jurában a szőllő nem jut föl olyan magasra, mint az Alpokban. Ez utóbbiaknak némely völgyében a déli gyümölcsök: a füge-, mandula-, citormfa stb. a szabadban is díszlenek. A gabona és gyümölcsfák leginkább a dombos vidéken találhatók. Az egész területből 29,685 km2 termőföld; ebből esik szántóföldekre, kertre, rét és legelőre 21,291, erdőre 8065 és szőllőre 329 km2. Mivel rétnek és legelőnek mindig több és több területet foglalnak le, a kenyértermékek a szükségletnek alig felét fedezik; csakis Schaffhausen, Solothurn és Luzern, némely évben még Fribourg termel fölöslegeset. A fő gabonatermékek: bűza, kétszeres és a melegebb vidéken még kukorica, továbbá zab, rozs, amelyet Wallisban 2100 m. magasságig termelnek, árpa, burgonya, hüvelyesek, kender, len és dohány; különös gondozásban részesülnek még a takarmánynövények. A legjobb borokat szolgáltatják Wallis, Waadt és Neuchatel; K-i S.-ban Schaffhausen, Thurgau, Zürich egy része, végül a st.-galleni és graubündeni Rajna-völgy. A gyümölcstermelő kantonok: Thurgau, Zug, Luzern, Schwyz, Zürich; déligyümölcstermelők: Wallis, Waadt, Tessin és Genf D-i lejtői. S. mezőgazdasági termékeit évenkint 580.817,000 frankra teszik, amiből a gabonára esik 70, a szőllőre 45-58, a burgonyára 35, az ipari és takarmánynövényekre 20 és a gümölcsre 21 millió frank.

Az állattenyésztés a dombos vidéken a mezőgazdasággal karöltve jár, a magasabb vidékeken dominálóvá lesz. Az 1886-iki összeirás szerint volt: 98,333 ló, 1.211,713 szarvasmarha, 341,632 juh, 415,619 kecske és 394,451 sertés, összesen 17,936,880 font sterling értékben. 1895. importáltak 14,946 lovat, 896 öszvért és szamarat, 105,911 szarvasmarhát, 120,512 malacot, 105,131 juhot és 2933 kecskét. A lótenyésztés sokáig el volt hanyagolva és csak újabban fordítanak rá nagyobb gondot; legjobb S.-i lófajok: az erlenbachi, feibergi (Bern) és az einsiedelni (Schwyz); a legjobb öszvérei Wallisnak vannak. A szarvasmarhákból, eltekintve a hazánkból, Dél-Németországból stb. behozott vágómarháktól, két fajtát nevelnek: Ny-on és D-en a angy és tarka fajtát (simmenthali vagy fribourgi), K-en és középen pedig a kisebb szürke v. barna fajt (a schwyzit), amelyet különösen jó tejelése miatt kedvelnek. A dombos vidéken mindkét faj vegyesen fordul elő. Sertést mindenütt, de különösen Bernben (97,295 db.) és Waadtban (48,453), kecskét főképen Bernben (88,703), Tessinben (65,179) és Graubündenben (48,223), juhot (81,369) szintén Graubündenben, továbbá Bernben (74,562) és Wallisban (59,344) tartanak. Bár az állattenyésztés nagyon virágzó, a bevitel élő állatokban mégis nagyobb, mint az export. A szarvasmarhatartásnak fő célja a tejtermelés, amelyet vaj- és főképen sajtkészítésre használnak; ezek S. legfontosabb kiviteli cikkei. A legértékesebb sajtnemek: az emmenthali, a saaneni, gruyerei (gróji), urserni és cristallinai sajt. A kondenzált tej- és tejcukorkészítés is mindinkább nagyobb jelentőségre tesz szert. A házi szárnyasok, valamitn a méhek tenyésztése (207,384 méhkas) nem elégíti ki a szükségletet. A selyemhernyótenyésztés csakis Tessin D-i részében jelentős. Az erdőtermékek évi értékét 40 millió frankra becsülik. A vadászat nem jelentékeny; a ragadozó emlősök közü la rókát mindenütt, a farkast gyéren a Jurában és medvét az Engadinban találhatni. A halakban való gazdagsága nagyon csökkent és csak újabban mesterséges tenyésztés által emelkedik. 1895-ben 114 mesterséges haltenyésztő volt. A bányászat sem játszik fontos szerepet S. közgazdaságában. Homokkövet kitünő minőségben szolgáltat a dombos vidék, mészkövet (solothurni márványt) és gipszet a Jura, palát Glarus, St.-Gallen és Bern, márványt az Alpok több helyen (a Splügen mellett, Wallenstadt St.-Gallenben, St.-Triphon Waadtban, Saillon Wallisban stb.), aszbesztet és scopenlint Graubünden. A fémek közül vasércek csak Delemontnál (Berni Jura) bányásznak (évenkint mintegy 7000 t.). A wallisi antracitbányák 4000, barnaszénbányák pedig alig 3000 tonnát szolgáltatnak. A val de traversi (Neuchatel) aszfaltbányákból 7000 t.-t bányásznak évenkint; sót főznek Bex (Waadt), Rheinfelden, Ryburg, Kaiseraugst (Aargau) és Schweizerhalle (Basel) nevű helységekben, évenkkint összesen mintegy 40,000 t. sót. az ásványvizforrások számosak; legismertebb hideg kénes források: Gurnigel, Lenk, Heustrich, Schwefelberg, Alvanen, La Prese, Yverdon; meleg források: Baden, Schinznach, Lavey; nátrontartalmuak: Tarasp, Schuls, Fideris, St.-Moriz; Bromtartalmuak: jód- és Wildegg és Saxon; neutrális therma: Pfäfers.

A lakosok és az ipar.

A lakosság csak lassan szaporodik. 1850-ban volt 2.390,116, 1860-ban 2.510.494, 1870-ben 2.655,001, 1880-ban 2.831,787 1888-ban 2.917,754 és az 1894-iki becslés szerint 2.986,848. Az egyes kantonok közt a lakosság a következőképen oszlott meg:

[ÁBRA]

Az idegenek száma 1888. volt 229,650, akik közt 112,342 német birodalmi, 53,627 francia-, 41,881 olasz-, 2577 angol-, 1354 oroszországi és 13,737 osztrák és magyar.

A népmozgalmat az utóbbi 3 évben a következő táblázat mutatja:

[ÁBRA]

A kivándorlók 1894. legtöbben voltak Bern (918), Zürich (413), Tessin (339) és St. Gallen (283) kantonokból. Az ipar, bár S. szénhiányban szenved, a természet által nyujtott jelentékeny vizi erőnél fogva, aránylag magas fokon áll. A jelentékenyebb iparágak: a pamutipar 2050 teeleppel és 88,988 munkással (ezek közül 1771 gyárban 54,158 van elfoglalva), a selyemfonás és szövés 350 teleppel és 60,704 munkással (227 gyár 27,819 munkással), az óraipar (zenélő dobozok nélkül) 44,147 munkással, a szalma- és lószőrfonás és szövés, a vasöntés és gépgyártás 14,888 munkással, végül a vaj- és sajtkészítés; kevésbé jelentékenyek a dohány- (6415 munkás), cipőgyártás (27,393 munkás), kender- és lenárukészítés (6626), gyapjufonás és szövés (3520), papiros- és faanyag- (2744), norinbergi áru- (1852), hangszer- (2079) és gummiárukészítés (6341), fafaragás (1730), festékipar (976) és csokoládégyártás (13 gyár 528 munkással). A sörgyárak (318) 1893-ban 1.521,806 hl. sört, a szeszgyárak pedig 2347 t. égetett bort és 2345 t. pálinkát készítettek.

Kereskedelem.

S. kereskedelme jelentékeny. Az összes behozatalnak 40 %-a nyers termékre, 30 %-a élelmi szerekre terjed ki; a kivitel 75 % ipari termék, 12-13 % nyers termék vagy élelmi szer. A külföldi forgalom az utóbbi időkben emelkedést mutat. Kitett frankokban:

 

1893

1894

1895

a bevitel:

872.400,629

880.845,540

980.116,675

a kivitel:

695.146,799

673.004,524

704.428,088

A külforgalom fő cikkei voltak 1895-ben:

 

Bevitel értéke

Kivitel frankokban

Pamut és pamutáruk

63.885,455

129.972,974

Selyem és selyemáruk

137.828,980

207.148,366

Gyapju és gyapjuáruk

52.224,410

14.927,365

Egyéb szövetek

11.620,508

2.292,394

Hasznos fémek

58.616,105

8.245,814

Ásványi anyagok

59.576,206

2.798,313

Állatok

66.296,964

14.405,219

Állati termékek

8.636,257

9.538,751

Bőr és cipők

22.155,127

7.100,395

Élelmi és élvezeti cikkek

233.786,197

78.047,607

Kémiai cikkek és gyógyszerek

21.340,693

6.761,565

Fa

24.221,293

4.285,757

Harangok és órák

1.885,427

89.968,330

Gépek és kocsik

23.598,882

26.147,956

Olajok és zsíradékok

8.890,003

310,283

Mezőgazdasági termékek

4.098,738

310,140

Irodalmi művészeti termékek

14.465,546

6.958,758

Papiros

5.674,458

2.348,931

Üveg- és agyagiparcikkek

9.551,312

722,662

Ruházati cikkek

21.633,678

10.253,993

Festékek

7.706,935

15.384,734

Különbözők

15.621,952

12.934,271

Áruk összesen

881.071,717

653.148,573

Nemes fémek nyers álapotban

34.780,699

10.211,602

Nemes fémek vert állapotban

64.264,259

41.067,913

Összesen

980.116,675

704.428,088

Búzából a behozatal értéke volt 61.318,789, a lisztból 6.795,834 frank, míg a kivitt sajt értéke kitett 37.696,359, a kondenzált tejé pedig 18.500,924 frankot. A külkereskedelem ugyanezen évben a különböző országok közt a következőképen oszlott meg (az értékek frankokban vannak kifejezve).

 

Behozatal honnan?

Kivitel hová?

Németország

273.891,065

164.411,253

Franciaország

138.459,298

74.524,453

Olaszország

157.555,478

39.209,544

Osztrák-magyar monárkia

67.816,050

39.225,234

Nagy-Britannia

47.371,937

130.016,126

Belgium

23.965,377

10.958,378

Oroszország

61.783,982

21.865,887

Hollandia

3.621,247

3.999,422

Európa többi része

22.853,141

31.506,456

Egész Európa

797.317,575

515.716,753

Afrika

15.463,369

5.217,439

Ázsia

35.596,802

23.814,629

Amerika

62.510,513

113.383,840

Ausztrália

4.964,157

1.899,764

Nincs megállapítva

-----

3.327,750

Összesen

915.852,416

663.360,175

Magyarország behozatala (1894) S.-ból volt 1.362,000 frt, a kivitel pedig oda 7.099,000 frt.

A legfontosabb kereskedelmi helyek: Basel, Genf és St. Gallen. A belső forgalom szolgálatában állanak a Rajna és Broye egy részén, továbbá a 20 km2 területü tavakon a vizi utak, a magas hegyek közt az országutak, aminők átvezetnek a Simplon, Pillon, Bruchberg, Brünig, Furka, Szt.-Gotthard, Klausen, Oberalp, Lukmanier, Lenzerheide, Luziensteig, Bernhardin, Splügen, Julier, Albula, Flüela, Ofenberg, Bernina, Maloja hágókon és 894 óta a Grimselen. A vasutak hossza 1896-ban volt 2304 angol mérföld. A ostahivatalok száma 1895-ben 1497, míg az állam itelegráfvonalak hossza 4441, a dtóhossza pedig 12,502 angol mérföld; a privát telegráfvonalak hossza 963, dróthossza 6958 mérföld.

Alkotmány és közigazgatás.

A bécsi kongresszuson semlegesnek nyilvánított, épségében 3 kantonnal szaporított szövetséges köztársaság területi épségéért ugyanakkor Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália, Porosz- és Oroszország vállalt kezességet. Az idő óta Basel kanton ketté vált, a köztársaság 1848-ban megkapta Poroszországtól Nheuenburgot (Neuchatel) ugyanazon évben megváltoztatta alkotmányát, amely még 1874. szenvedett módosítást. ezen alkotmány szerint S. 22 kantonból áll, amelyek közül 3 ismét 2-2 részre oszlik; a 19 egész és 6 fél kanton szuverén és egymással felbonthatatlan szövetségben áll. Egyedül az ezen szövetséget képviselő hatalom tárgyalhat a külföldi hatalmakkal, köthetbékét, szerződéseket, szövetségeket a külföldi hatalmakkal és üzenhet háborut; szervezehti a hadsereget és rendelkezhetik vele; az ő hatáskörébe tartozik továbbá a vasutak ügye, a pénzverés, a mértékek és súlyok megállapítása, a vámok megszabása, a posta és táviró ügye, a puskaporkészíttetés; Zürichen a politechnikumot vagy valamely más szövetségi egyetemet segélyez. Egyszersmind neki kötelessége a polgárok jogai fölött őrködni; őrködni arra, hogy megmaradjon a törvény előtti egyenlőség, a lelkiismereti szabadság, a forgalom, ipar, sajtó stb. szabadsága. Az alkotmány csak akkor módosítható, ha a választók többsége és legalább 12 kanton a módosítást elfogadja.

A Szövetségi hatóságok a következők: 1. a törvényhozó hatalom; ez a két házból álló parlamentáris szövetséggyülés feloszlik rendi tancásra és nemzeti tanácsra; az előbbi 42 tagból áll; ezeket a kantonok (egész kanton kettőt, fél kanton eget) választják; a választás módja és tartama tisztán az illető kantontól függ. A nemzeti tanács 147 három évre válssztott tagból áll; választó minden 21 éves S.-i polgár; minden 20,000 lakosra jut egy képviselő. (Az 1883-iki cenzus szerint Bern választ 27, Zürich 17, Waadt 12, Aargau 10, St. Gallen 11, Luzern 7, Tessin 6, Fribourg 6, Basel 7, Graubünden, Vallis, Thurgau, Neuchatel és Genf 5-5, Solothurn és Appenzell 4-4, Unterwalden, Glarus és Chaffhausen 2-2, Schwyz 3, Uri és Zug 1-1 tagot.) A szövetséggyülés évenkint legalább egyszer 2-4 hétig, azonkivül a szükség szerint többször is ülésezik; határozatai, ha végrehajtásuk nem sürgős, valamint ez ülésein elfogadott törvényjavaslatok a népnek jóváhagyás végett előterjesztendők (ad referendum adandó), ha 30,000 választó vagy 8 kanton kivánja; ha pedig 50,000 S.-i polgár névaláirásával ellátott kivánságot terjeszt elő, e kívánság előleges tanácskozás után szintén a nép elé terjesztendő, amikor is az szótöbbséggel vagy elfogadja vagy elveti; ez a népnek törvénykezdeményező joga. Ha kegyelmi kérvények, szövetségi tanácsosok, birák v. hadvezér-választás kerülnek napirendre, mindkét tanács együttesen ülést tart. 2. Végrehajtó hatalom (szövetségtanács); ez 7 tagból áll, kiket a parlament mindkét háza együttes ülésben 3 évre választ meg. A szövetségtanács élén áll egy elnök és egy alelnök, kiket egy évre választanak; ezek egy év leforgása után újra meg nem választhatók. Minden fontosabb határozatot a tanács tagjainak ülésén hoznak. 3. A birói hatalom. Az igazságszolgáltatás hatalma, amennyiben szövetségi ügyről an szó, a 14 tagból álló szövetségi törvényszék kezében van letéve; e törvényszék tagjait 6 évre a szövetséggyülés választja. A kantonok közt, a kantonok és szövetség közt előforduló összeütközéseknek, egyeseknek a kantonok elleni panaszos ügyeiben stb. hoz ítéletet. Míg a tövényhozó és végrehajtó htalom székhelye Bern, a biróságé Lausanne. A szövetségi kormány budgetje az utóbbi években jövedelmi fölösleget mutat. A bevétel és kiadás volt frankokban:

Év

Bevétel

Kiadás

1894

84.047,312

83.675,812

1895

81.005,586

76.402,631

Az 1896-iki előirányzat szerint a jövedelem 78,8, a kiadás 79,5 millió frankra volt becsülve. A részletesebb költségvetés 1897-re:

Bevétel

frankokban

Ingatlanok után

505,624

Befektetett tőke után

1.830,520

Az együttes közigazgatásból

51,000

A politikai adminsztráció után

24,000

A belügyi "  "

7,500

Az igazságügyi " "

315,300

A katonai " "

2,215.150

A pénzügyi " "

190,000

Vámjövedelmek

42.500,000

Kereskedelem, ipar és földmívelés

282,500

Vasutak

325,400

Posta

28.735,300

Telegráf

7.952,400

Különfélék

35,306

Összesen

84.970,000

K i a d á s

 

Kölcsönkamatok és törlesztés

4.278,970

Az együttes közigazgatás

1.114,500

A politikai adminisztráció

581,300

A belügyi "

6.750,488

Az igazságügyi "

388,400

A katonai "

23.186,820

A pénzügyi "

330,600

A vámok

4.010,000

Ipar

1.023,150

Földmívelés

2.067,805

Kereskedelem

332,990

Kisérleti állomás

20,500

Vasutak

303,900

Posta

27.165,254

Telegráf

7.952,400

Közmunkák

4.359,788

Különfélék

38,230

Összesen

83.905,000

A nyilvános államadósság 1896 január 1-én 83.889,439 frankra rugott és nagyobbára 3 1/2 %-os volt. A katonakötelezettség általános. L. Svájci hadsereg.

Szellemi műveltség.

Az iskolázás köteles és ingyenes; bár a territoriális viszonyok miatt sok helyen nagyon meg van nehezítve, a népműveltség nagyon elterjedt. Az iskolák aminisztrációja nincs centralizálva; az iskolákról a kantonok maguk gondoskodnak. Az 1894-iki újoncok közül csak 0,56 % nem tudott olvasni és 1,63 % nem tudott irni. Az 1893-iki iskolai statisztika a következő számokat mutatja:

 

Számok

Tanítók

Tanítványok

Gyermekkertek

679

816

29,432

Népiskolák

8,391

9,478

469,820

Ismétlő-iskolák

485

1,465

31,871

Középiskolák

30

717

8,531

Tanítóképzők

38

362

2,230

Szak- és ipariskolák

174

?

7,049

A felsőbb oktatás szolgálatában 5 egyetem és a szövetség által fentartott zürichi politechnikum áll. Az 5 egyetem és 2 akadémiára vonatkozó 1895-iki adatok a következők:

  A város  neve

A teologia

A jogi

Az orvosi

A filozofiai

A docensek száma

 

fakultás hallgatói

 

  Basel

75

56

149

157

85

  Zürich

36

75

295

267

99

  Bern

30

142

187

246

88

  Genf

60

116

217

272

79

  Lausanne

51

149

92

134

47

  Fribourg

131

58

--

46

?

  Neuchatel

18

6

--

43

83

A művészetek pártolására a szövetség évenkint 100,000 frankot fordít. A legtöbb nagy városnak megvan a maga művészeti muzeuma. Minden második évben rendeznek Bernben műkiállítást, amelyen az állam 50,000 franknyi bevásárlsát tesz. Zeneegyesülete majdnem minden jelentékenyebb helységnek van. A tudományok közül különösen a matematikát és természettudományokat műveik. Területéhez mérten S.-nak igen sok az újságja. 1893-ban 812-féle folyóirat, újság, hirdető lap stb. jelent meg; ezek közül 237 francia, 23 olasz, 3 román, a többi - ötnek kivételével - német nyelven jelent meg. A jótékonysági intézetek közül a jelentékenyebbek: árva- és szegényházat (168), hülyék intézetei (8), vakok intézetei (5), sikertnémaiskolák (15), menedékházak és kényszer-nevelőintézetek (33), számos különféle kórház, szanatorium stb. - S. címerét l. Címerek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is