Sza"adi
valódi nevén Musarrif uddínbin Muszlih uddín Abdullah,
Persia első moralista költője, szül. Sirázban 1184., megh. 1292. Sz. nevét
pártfogója Atabeg Sza"ad bin Zengi tiszteletére vette föl. Élete két korszakra
oszlik; az első, mely Bagdadban, az arab tudományok egyik fő székhelyén, folytonos
tanulás közt 30 évig tartott, a költő nagy tudomnyosságának vetette meg az
alapját. A második az 1226-56-ig tartó vándorlás, mely alatt a költő az egész
moszlim Keletet bejráta, élettapasztalást és ismereteket gyüjtve. Sz.
legismertebb műve a félig prózában, félig versben irt Gulisztán a. m. rózsás
kert, mely Omer Khejjámmal együtt a legtöbbször olvasott persa könyv Európában.
Eredeti szövegét először Gentius adta ki latin fordítással, Rosarium Politicum
(Gulistan) Persice et latine (Amsterdam 1651). Eastwick, Gulistan or Rose
Garden transl. w. notes and a life of the author (2 kiad. London 1880, a
Gulisztan legsikerültebb angol fordítása; magyarra ford. Erődi Béla; Szádi
Gulisztánja vagy Rózsáskert, Budapest 1889). Egészen versben van irva Sz. másik
nagy költeménye a Busztán, a. m. gyümölcsös kert. Eredetiben kiadták Graf, Le
Boustan de Sa"di. Texte persan avec un comment. pers. (Bécs 1858, a hires
költemény legjobb kiadása); Platts és Rogers, The Bustan of Sa"adi. Photogr.
from a mss. (London 1891). Sz. apróbb költeményeit és aforizmáit kiadta és
németre lefordította Bacher, Saadi"s Aphorismen und Sinngedichte (Strassburg
1879). Sz. összes művei (kulliját) megjelentek nyomtatásban (Kalkutta 1791-95,
2 köt.), kőnyomattal sokszorsítva (Bobay 1811, 1850 és 1863; Lucknow 1864;
Teherán 1846 és 1851) stb. V. ö. Bacher, Sa"di-Studien (Zeitschrift der
Deutsch. Morg. Gesell. 30 köt.); Ethé, Neupersische Litteratur, Grundriss der
iranischen Philologie (Strassburg 1896) 2 köt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|