Szabács viadalja
Eredetiben fenmaradt históriás énekeink legrégebbike a
nemzeti muzeumban; 1871. fedezték föl az ungvármegyei Csicseren a
Csicsery-család oklevelei között. E fontos emlékünk egy hosszában ketté hajtott
nagy félívből áll s Mátyás királynak egyik nevezetes hadi tettét, a Mohammed
szultán építette szávamenti erős Szabács várának ostromát és megvételét beszéli
el. 150 sorra terjed, eleje hiányzik. Fontossá teszi az is, hogy gyakori és
egykoru törléseinél és javításainál fogva eredeti fogalmazványnak látszik.
Toldy Ferenc véleménye szerint az ének egyike lehet azoknak, melyeket Galeotti
szerint nagy király hőstetteiről ennek asztalánál énekeltek. E költői maradvány
történetileg is becses, amennyiben a vár vívásának több eddig ismeretlen
részletét tudhattuk meg belőle. az elbeszélés leginkább azon leirással egyez
meg, melyet Teleki József gróf Hunyadiak kora c. munkájában Cuzaeus Annales
Silesiaeje után közöl. az előadás közvetetlensége pedig arra enged
következtetni, hogy az ismeretlen szerzőtől eredő költemény még az ostrom
esztendejében, 1476. keletkezhetett. Költői becsét egyszerü, természetes
elaődása, tömörsége s ritmusának meglehetős folyékonysága teszik. Sorai
általában 10 szótaguak, csak néhol találunk kilencest vagy tizenegyest s egy
helyen tizenkettest. Legjobb kiadása hasonmással és magyarázattal Zolnai
Nyelvemlékeink c. könyvében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|