Szabad költözési jog
az egyéni szabadságjogokhoz tartozik s magában foglalja
jelesül: a) a kivándorlás joga (l. o.), b) a szabad település jogát. A
kivándorlás joga (l. Egyéni szabadságjogok és Emigráció) hazánkban az
állampolgároknak elismert joga. A kivándorlási ügynökségek (l. o.) törvényes
szabályozásának célja nem a kivándorlás akadályozása, hanem a kivándorlók
érdekeinek védelme. A védköteleseknek kivándorlása sem feltétlenül tilos, s a
szolgálati kötelezettség teljesítése előtt is csak elbocsátáshoz van kötve,
melyet a közös hadseregbeli egyének részére a közös hadügyminiszter, a honvédek
részére a honvédelmi miniszter adhat meg. A sorhadi szolgálati kötelezettségben
álló egyén részére azonban az elbocsátási egnedély csak akkor adható meg, ha
vele együtt szülei, vagy még netán életben maradt szülője is kivándorolnak.
Mozgósítás és háboru idejében a fegyveres erő (közös hadsereg, hadi
tengerészet, honvédség, népfelkelés) kötelékébe tartozó egyének részére
kivándorlási engeély nem adható (1889. VI. t.-c.). Sorhadi, tartaléki és
póttartaléki szolgáalt kötelezettségében nem álló, de az alól végleg fel nem
mentett egyének, akik a 17-ik életévüket betöltötték, csak abban az esetben
nyerhetnek kivándorlási engedélyt illetőleg bocsáthatók el az állam
kötelékéből, ha az illető törvényhatóság bizonyítványával kimutatják, miszerint
elbocsáttatásukat nem azon célból kérik, hogy a védkötelezettségtől
meneküljenek. A védkötelezettség érdekében felállított eme korlátozásokon túl
hazai jogunk elvül a kivándorlás szabadságát állítja fel, kimondván, hogy béke
idején a magyar állam kötelékéből való elbocsátás nem tagadható meg annak, aki
kimutatja: a) hogy rendelkezési képességgel bir, vagy hogy kérelméhez atyja
beleegyezésével, illetőleg gyámja vagy gondnoka gyámhatóságilag jóváhagyott
beleegyezésével hozzájárul; b) hogy állami és községi adóval hátralékban nincs;
c) nem áll büntető vizsgálat, vagy még végre nem hajtott büntető itélet alatt
(1879. L. t.-c.). Az a) pont alatti megszorsítást éppen az illetőnek érdeke
követeli; a másik két megszorítás az állam szerzett jogában nyeri igazolását. -
A szabad település jogának elismerését tartalmazza az 1886. XXII. t.-c. (a
községekről), amelynek 9. §-a szerint «minden honpolgárnak jgoa van más
községbe települni». A község a települést csak a törvényben meghatározott
okokból tagadhatja meg, jelesül megtagadhatja attól, aki: a) bűntett vagy
nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen vád alá helyezve van, vagy
ily bűncselekmény miatt hozott büntető itélet hatálya alatt áll; b) ha a község
terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) legutóbbi állandó tartózkodási
helyétől kielégítő erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|