Szabadság
általában idegen erőtől való függetlenség. Ily értelemben a
Sz. szót a legkülönbözőbb vonatkozásokban használják. Igy: fizikai Sz. a
fizikai lehetőséget jelenti valamit tenni v. nem tenni. A fizikai Sz.-ot
erőszak (vis) vagy erőhatalom (vis major) zárhatja ki. Erkölcsi Sz., mely az
ember akaratelhatározási Sz.-át jelenti (l. Akarat és Akaratszabadság), s melyről
- noha többféle értelemben - csak az embernél lehet szó, míg az emberen kívűl
eső természetet kötöttnek v. nem szabadnak nevezik, mert a szükségszerüség
jellegével biró természeti okság törvényének feltétlen uralma alatt áll. Jogi
Sz., kiterjed mind arra, amit a jog szerint tenni lehet. Személyes Sz. a szabad
mozgás, a test szabad használata, mely büntetőjogi védelem alatt áll, s csak a
törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg. El nem
ismerésen alapultak a rabszolgaság, a földhöz kötöttség. Közhivatalnoknak
évenkint üdülésre engedélyeztetni szokott időt is Sz.-nak nevezik. L. még
Költői Szabadság és Politikai Szabadság.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|