Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szájbetegsé... ----

Magyar Magyar Német Német
Szájbetegsé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szájbetegségek

A Sz. közül a fontosabbak saját nevük alatt tárgyaltatván, e helyen a következő bántalmakat irjuk le: Hurutos szájgyulladás (stomatitis catarrhalis), mely heveny s idült, továbbá körülirt és szétterjedt alakjában vagy mint elsődleges, vagy pedig mint másodlagos bántalom fordul elő. Előidézik különböző erőművi (p. szuvas, éles szélü fogak; gyermekeknél áttörni készülő fog stb.) és vegyi ingerek (p. helybelileg alkalmazott vagy belsőleg adagolt gyógyszerek: kéneső-, jód-, bróm-, arzén-, antimónkészítmények stb.; e helyen említhető az iszákosok s erős dohányosok idült szájhurutja). A másodlagos szájhurut a szájüreg egyéb, különösen gyuladásos s fekélyképződéssel járó bántalmai, továbbá a garat, a nyálmirigyek betegségei mellett igen sok heveny fertőző küteggel, továbbá általános bajokkal (klorozis, bujakór, diabétesz) kapcsolatban szerfelett gyakran lép fel. A heveny alaknál a nyálkahártya, főképen a pofán, nyelven s lágy szájpadon erősen belövetl s fellazult, a foginy erősen duzzadt, könnyen végzik; a nyelv egészben vastagabb, s a fogak lenyomatát mutatja, hátán piszkos csapadék alakjában (a kóros szájlepedéktől) bevont. A szemölcsök bunkószerüen megvastagodottak. Erős nyálfolyás gyorsan áll be; heves fájdalmak különösen étkezésnél lépnek fel; csecsemők e miatt nem szopnak, a bimbót sirva eleresztik. A gyógykezelés az előidéző ok ellen irányul első sorban, az ártalom eltávolítandó (p. rossz fog stb.); a másodlagos és idült alaknál a gyógykezelés az alapbántalom szerint alakul.

Ritka esetekben - gőképen csecsemőknél - gonnorrhoikus eredésü, heves tüntetekkel lefolyó szájgyulatásokat is észleltek már. A hurutos szájgyuladáshoz közel álló betegség a zsebre (stomatitis aphthosa), különösen az első fogzás idején gyermekkorban gyakori, s valószinüleg fertőző betegség, mely sokszor nagy lázzal kezdődik s hevenyen folyik le; ezen betegségnél jellegzetes plaqueok, u. n. aphthák jelennek meg a nyálkahártyán, leginkább a nyelven s foginyen; felnőtteknél ezen betegség ritkább s enyhébben szokott fellépni s gyakran sömörrel (herpes) tévesztik össze. Az újszülötteknél oly gyakran előforduló u. n. Bednar-féle aphthák erőművi úton (p. durva módon eszközlött szájmosások következtében stb.) létrejött kerekalaku felületes fekélyképződések, mik célszerütlen kezelésnél s az előidéző ok hosszan tartó behatása mellett igen kiterjedt, súlyos esetekben difteriára emlékeztető kórképre vezethetnek. Különösen szájpenésszel egyetemben észlelhetni őket. Gyakorlati szempontból is fontos, bár nem éppen gyakori szájbántalom az u. n. leukoplakia (l. o.). Difteriánál ritka esetekben a szájban is támadhatnak difteritikus, illetőleg croupos (hártyás) felrakodások. Bujakórnál annak másodlagos és harmadlagos stádiumában is plaqueok, illetőleg gummák igen gyakori jelenségek, ritka esetekben elsődleges szifilist is észleltek a szájban. A száj- és körömfájás mérge ritka esetekben az állatról az emberre is átragad, s embereknél igen heves, sok esetben halálos kimenetelü betegséget okozhat, sőt utóbbi időkben heves természetü járványokat emberek között is észleltek. A fekélyes fogínygyulladást l. Stomacace. Jellegzetes szájmegbetegedéssel találkozunk még a sülynél (l. Skorbut) és a gyermekkorban észlelt u. n. Barlow-féle betegségnél is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is