Szakállzuzmó
v. faszakáll (növ., Usnea Dill.), a gallyas telepü zuzmóknak
hengerded, fonalnemü, nagyon elágazó alakja. Ez a test tulajdonképen a zuzmó
fehér-szürkés vagy zöldes telepje, mely a fáról mint ősz fajfürt vagy szakáll
szokott lecsüngeni. Mintegy 10 faja (hazánkban 8 fajtája) csaknem az egész föld
keretségén el van terjedve. Legismeretesebb az Usnea barbata Fr.; telepszála
5-32 cm. hosszu, szürke-zöld, hajszál vékonyságu. Fatörzseken egész Európában,
hazánkban is gyakori. A vén erdei fák messzire fehérednek tőle, mert derekáról
meg a gallyai közül mint fehéres, olykor rőfnyi foszlány vagy szakáll csüng le,
nem ritkán az egész fát elborítja. Vánkosba is teszik. Régen Koponya-moha
(Muscus vel Usnea cranii humani, seu muscus barbatus) néven officinális volt s
különösen a franciák mint babonás szert epilepszia és vérfolyás ellen
méregdrágán fizették.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|