Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Szakkarimét... ----

Magyar Magyar Német Német
Szakkarimét... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Szakkariméter

(saccharimeter). Tengelyére merőleges határlapokkal csiszolt quarclemez azt a nevezetes tulajdonságot mutatja, hogy a rajta áthaladó polározott fénysugár polarizációjának síkját bizonyos szöggel forgatja és pedig annál nagyobbal, minél vastagabb maga a lemez, egyazon lemez pedig annál jobban, minél rövidebb hullámhosszal birnak a rajta áthaladó fénysugarak; a vörös szinü sugarak síkját tehát legkisebb mértékben, a sárga szinüekét jobban s a spektrális szinek sorrendje szerint az ibolyaszinüekét legerősebben forgatja. A quarcon kívűl ezen tulajdonságot még néhány más szilárd anyag, számos folyadék és sok oldat mutatja, ezek között a cukoroldat is. Valamely oldatnak forgató képessége a polározott fényre vonatkozólag, az átbocsátó réteg egyforma vastagságát föltételezve, egy meghatározott szinre nézve egyenes arányban áll az oldott anyagnak az oldószerhez relativ mennyiségével, töltéve, hogy az oldószer maga indifferens, azaz hogy maga az oldószer nem bir forgató képességgel. Némely anyag a polarizáció síkját jobbra, az óramutató mozgásának értelmében, más balra forgatja. Ha ilyen anyagot a polarizáló készülékbe iktatunk (l. Fénysarkítás) és rajta át egyszinü (homogén) fényt bocsátunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha a polarizátor és analizátor sarkító síkjai derékszöget alkotnak, a fénysugár intenzitása nem válik zérussá, mint ennek az illető anyagnak beiktatása előtt történnie kellett, hanem hogy e célra az analizátort bizonyos szöggel jobbra vagy balra kell megforgatnunk, a szerint, amint a beiktatott anyag jobbra vagy balra forgató. Ezen szög legkisebb lesz, ha vörös sugarakkal kisérletezünk, legnagyobb, ha ibolyaszinüekkel, de ha fehér fényt átbocsátunk, akor a látómező egyáltalában sohasem fog teljesen sötétnek, hanem mindig valamilyen szinünek mutatkozni, mert ezen esetben a polarizátor és analizátor síkjainak bármilyen szöge mellett a fénysugarak csak bizonyos rezgésü része fogja egymást kiolthatni. Igy p. azon esetben, hogy a polarizátor és analizátor síkjainak viszonylagos helyzeténél fogva a fehér fénytől a sárga szinü sugarak kerülnek eloltásra, a látmező ezen sugarakra nézve sötétté válnék, de nem a fehér fényben foglalt egyéb szinü sugarakra nézve is; tényleg a látmező ez esetben ibolyás szint mutat. A jelzett tüneményeken alapszik a Sz. célja a cukorgyártásnál nyert oldatok cukortartalmának meghatározására. A Soleil-féle Sz.-ben (l. Fénysarkítás mellékletén a 10. ábrát) mind a polarizátor, mind az analizátor egy-egy Nicol-prizma (S és T), ezeknek polarizáló síkjaik egyszersmindenkorra egymással párhuzamosan vannak elhelyezve; r-ben az u. n. Soleil-féle kettős quarclemez (1. ábra) van beiktatva, melynek egyik fele jobbra forgató, másik fele balra forgató quarcból optikai tengelyeikre merőleges határlapokkal van kivágva. E kettős lemez vastagsága pontosan 3,75 mm.-nyi; ezen méret mellett ugyanis a lemez mindkét felén áthaladó fehér fényből a sárga szinü sugarak polarizációs síkja éppen 90°-kal megfordul, de az egyik felén át jobbra, a másikon át balra.

[ÁBRA] 1. ábra. Kettős quarclemez.

Hasonlóképen a fehér fényben tartalmazott más szinü sugarak polarizációs síkja is a lemez két felén át ellenkező értelemben lesz megforgatva, de megfelelően ezen szinek lassubb v. gyorsabb rezgésének a sárga sugaraknál kisebb v. nagyobb szöggel is. Ennek folytán a polarizátor és analizátor fent jelzett állása mellett a polarizátorból jövő sarkított fehér fény sárga sugarai a quarclemezen áthaladva ugy érkeznek az analizátorhoz, hogy ez által teljesen eloltatnak, de nem ugy a fehér fényben tartalmazott más szinü sugarak is. Ezek által a kettős quarclemez mindkét fele egyformán ibolyás szinre festettnek mutatkozik. Ezen szinösszetételből a látóidegünkre éppen legintenzivebben ható sárga szin hiányzik, mi által ez rendkivül érzékeny eszközzé válik minden a polarizációs síkot forgató új anyagnak megvizsgálására nézve, melyet a sugarak útjába beigtatunk. Föltéve, hogy valamely beigtatott anyag a polarizációs síkot valamivel jobbra forgatja, akkor az eredmény az lesz, mintha a kettős lemez jobbra forgató részének vastagságát valamivel növeltük, a balra forgató részét ugyanannyival csökkentettük volna. Az első felén át tehát most a fehér fényből a sárgánál lassubb rezgésü sugarak, p. a narancsszinüek, másik felén át gyorsabb rezgésüek, p. a zöldek jutnak eloltáshoz, minek következtében a kettős lemez előbb egyforma ibolyás szine amott feltünően kékbe, itt vörösbe megy át. Ezen körülmény fölhasználtatik az oldat cukortartalmának meghatározására. Az e célra szolgáló 20 mm. hosszu és végén sík üveglemezekkel elzárt cső (m) a vizsgálandó cukoroldattal megtöltve az analizátor és a kettős lemez közé helyeztetik. Az oldaton át a látmező két fele annál különbözőbb szinünek mutatkozik, minél nagyobb az oldat cukortartalma. Ennek mérésére az analizátor és az m cső közé illesztett kompenzátor szolgál.

[ÁBRA] 2. ábra. Kompenzátor.

Ez áll egy jobbra forgató parallel lapokkal csiszolt Q (2. ábra) quarclemezből és két balra forgató quarcból csiszolt M és N ékből, melyek együtt egy változtatható vastagságu parallel lapu balra forgatható lemezt alakítanak. Ha az ábrában feltüntetett helyzetben e két hasáb együtt véve Q-val egyenlő vastagságu lemezt alakít, akkor a Q-nak forgató hatását éppen lerontja, ha a két ék a nyilak által jelzett irányban összébb tolatik, akkor a Q-nak hatását fölülmulja s az egész összetétel ugy működik, mint egyetlen egy balra forgató lemez, melynek vastagsága az M és N kettős lemez s a Q lemez vastagságainak különbségével egyenlő. Az egész összetétel, Q, M és N együtt véve tehát ugy működik, mint egy bizonyos határok között önkényesen változtatható vastagságu balra forgató lemez. Az M és N ékeknek eltolása a b csavar segítségével történik (l. Fénysarkítás mellékletén 10. ábra), az egész összetétel redukált vastagságát az e fokozaton mozgó v mutató 0,01 mm.-ig jelzi. Ezen kompenzátor segítségével az r kettős lemez két felének a jobbra forgató cukoroldat által előidézett szinkülönbségét megszüntetjük, mi az által törétnik, hogy a kompenzátor balra forgató hatását a b csavarral addig növeljük, míg a látmező mindkét fele megint az érzékeny ibolyás szint mutatja. Miután pedig ismeretes, hogy egy 20 cm. vastag cukoroldatréteg, mely 100 cm3 oldatban 16,35 g. cukrot tartalmaz, a polarizációs síkot éppen annyira forgatja, mint egy 1 cm.-es quarclemez, ennélfogva a 16,35 g.-ot csak a kompenzátornak mm.-ekben és mm.-ek részeiben pontosan leolvasható vastagságával kell megszoroznunk, hogy a csőben levő oldal 100 cm3 mennyiségében foglalt cukortartalmát grammokban megkapjuk. - Újabb időben a Sz. egy más neme, az u. n. félárnyék-Sz.-ek jöttek használatba. L. Félárnyékkészülék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is