Szalamisz

(Bal Salam a. m. a béke ura), 12 km. hosszu és körülbelül ugyanolyan széles görög sziget a róla elnevezett öbölben, szemben Eleuzisszel (Lefszina). Magaslatai egészen 380 m.-ig emelkednek, patkóalaku területén 4600 lakos él, kiknek fő jövedelmét az olaj- és bortermelés képezi. Főhelye Kuluri (ahogy egyébként a mai nép az egész szigetet is nevezi), a nyugati parton alkalmas kikötővel, 1000 lakossal és érdekes helyi muzeummal, melyben különösen a mikenei korszakhoz tartozó leletek vannak összegyüjtve. A sziget északi partján állomásoznak a hadi hajók és uganott van a tengerészeti arzenál is. Sz. első telepesei (neve után itélve) feniciaiak voltak, akiket eginai gyarmatosok szorítottak ki. A 40. olimpiasz kezdetéig a sziget megtartotta függetlenségét, azután a megaraiak, majd az athéniek kezére került s azoké is maradt egészen Kr. e. 318-ig, amikor Kassandrosnak hiábavaló ostroma után önként meghódolt a makedonoknak. Közbeesik Sz. legfényesebb történeti szereplése, az a tengeri csata, melyben Themistokles a persa haderőt megsemmisítette (Kr. e. 480 szept. 20.). A csatát, bárha szinhelye részben az eleuziszi öböl volt, részben a Pireusztól nyugatra eső öböl, Sz.-ról nevezték el, minthogy a Sz.-i szorosban horgonyzott a görög hajóraj, mielőtt a persák blokádjuk által csatára kényszerítették. 232. Aratos ismét visszaszerezte Athénnek. A Kr. u. II. sz.-ig még mindig szerepel a sziget a történelemben. V. ö. Samu Ferenc, Sz. (Görög földön, emlékkönyv a magyar tanárok 1893-iki tanulmányútjáról, 183-197. old.)

Forrás: Pallas Nagylexikon