Szalamisz
(Bal Salam a. m. a béke ura), 12 km. hosszu és körülbelül
ugyanolyan széles görög sziget a róla elnevezett öbölben, szemben Eleuzisszel
(Lefszina). Magaslatai egészen 380 m.-ig emelkednek, patkóalaku területén 4600
lakos él, kiknek fő jövedelmét az olaj- és bortermelés képezi. Főhelye Kuluri
(ahogy egyébként a mai nép az egész szigetet is nevezi), a nyugati parton
alkalmas kikötővel, 1000 lakossal és érdekes helyi muzeummal, melyben különösen
a mikenei korszakhoz tartozó leletek vannak összegyüjtve. A sziget északi
partján állomásoznak a hadi hajók és uganott van a tengerészeti arzenál is. Sz.
első telepesei (neve után itélve) feniciaiak voltak, akiket eginai gyarmatosok
szorítottak ki. A 40. olimpiasz kezdetéig a sziget megtartotta függetlenségét,
azután a megaraiak, majd az athéniek kezére került s azoké is maradt egészen
Kr. e. 318-ig, amikor Kassandrosnak hiábavaló ostroma után önként meghódolt a
makedonoknak. Közbeesik Sz. legfényesebb történeti szereplése, az a tengeri
csata, melyben Themistokles a persa haderőt megsemmisítette (Kr. e. 480 szept.
20.). A csatát, bárha szinhelye részben az eleuziszi öböl volt, részben a
Pireusztól nyugatra eső öböl, Sz.-ról nevezték el, minthogy a Sz.-i szorosban
horgonyzott a görög hajóraj, mielőtt a persák blokádjuk által csatára
kényszerítették. 232. Aratos ismét visszaszerezte Athénnek. A Kr. u. II. sz.-ig
még mindig szerepel a sziget a történelemben. V. ö. Samu Ferenc, Sz. (Görög
földön, emlékkönyv a magyar tanárok 1893-iki tanulmányútjáról, 183-197. old.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|