Szálerdő

vetés vagy ültetés által keletkezik. Célja első sorban szép, értékes, nagy méretü szálfák s csak másodsorban tüzifa termelése. Ez ugy érhető el, ha a Sz.-t mindig magas vágásfordulóban kezeljük, ugy hogy a vágatás korának minimuma: a fák teljes magzásának kora. Ennélfogva Sz.-ben csakis olyan fanemek nevelhetők, melyek nagy méretü fákat képesek szolgáltatni s magasabb életkort érhetnek el. Ahol a termőhelyi viszonyok a Sz. sajátságainak megfelelnek, ott az átlagos évi fatermés a legnagyobb, a fa legértékesebb s a vágatásnak hosszu időközökben történő ismétlődése folytán a ritkábban megszakított beárnyalás s az állandó lombhullás, a talaj termőerejének fenmaradását is biztosítja. Megkülönböztetjük: 1. a tarvágásos Sz.-t; 2. a vetővágásos Sz.-t; 3. a szálaló erdőt s az ezen erdőalakok alkalmazása következtében létrejött tarvágást, fokozatos felújító vágást és szálaló vágást.

Forrás: Pallas Nagylexikon